|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz 12 pontja március 15-ére
"1. Pártoktól független, szabad sajtót
2. Hatékony, szakértő államszervezetet
3. Állandó, hivatásos Országgyűlést
4. Törvényes jogokat, határokon innen és túl, a kisebbségeknek
5. Önálló magyar Honvédséget
6. Arányos közteherviselést
7. Kolhozok helyett tulajdonost a földeknek
8. Független ügyészséget, bíróságot, pártatlan
igazságszolgáltatást
9. Független, de ellenőrzött Nemzeti Bankot
10. Egységes Európát, semleges Magyarországot, a szovjet
csapatokat azonnal vonják ki tőlünk
11. Teljes jóvátételt az egykori hadi- és politikai foglyoknak,
kényszermunkásoknak
12. Jelképes határokat Európában
"
SZER, Magyar híradó:
Magyar secus
"Most pedig egy Lemberger Gyula nevű, nagykárolyi illetőségű
Securitate ügynök budapesti önfeladását követően a román
külügyminisztérium hasonlóképpen reagált. Annak a körülménynek -
nevezetesen, hogy Lemberger bevallotta a Magyarország ellenes
terveket, konkrétumokat, neveket említett, és - nem mellékes -
bizonyosságot szolgáltatott arról, hogy a román titkosrendőrség ma
is hasonlóképpen működik, mint december előtt. Nos most mindezekben
Bukarest barátságtalan gesztust lát, s ha nem tévedek, természetesen
beavatkozást Románia, mi több: talán a Securitate belügyeibe.
"
|
|
|
|
|
|
|
A kamatadóról tárgyal az Alkotmánybíróság - talárban (1. rész)
|
1990. március 9., péntek - Különös jelentőséggel bír az
Alkotmánybíróság első nyilvános tárgyalása: a testület hétfőn
délelőtt 10 órakor, az esztergomi városi tanács dísztermében a
lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989.
évi IL. törvény, az úgynevezett kamatadó alkotmányosságáról tárgyal.
A nagy érdeklődéssel várt ülés előkészületeiről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta: a testület sajátos politikai erőtérben dönt e kérdésről, hiszen egyfelől hat rá a gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó kormányzati nyomás, másrészt a széles körben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség e törvénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság azonban nem lehet semmiféle politikai ,,zsarolás,, tárgya, álláspontja kialakításakor az alkotmányossági szempontok dominálnak, döntését nem befolyásolhatja annak esetleges következménye.
A hétfői tárgyalásra meghívást kaptak a három csoportra osztható indítványozók. A kamatadó alkotmányosságának vizsgálatát kérték egyebek között pártok - így a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Magyar Szocialista Párt, a Független Jogász Fórum -, tíz szakszervezet, egyéb érdekképviseleti szervek, a SZÖVOSZ, a Lakástulajdonosok Országos Szövetsége, különböző lakóhelyi kollektívák, lakásfenntartó szövetkezetek. Harmincöt állampolgári indítvány érkezett már az Alkotmánybírósághoz. Egy sajátos akcióval is találkoztak: a Magyar Demokrata Fórum Miskolcon szakszerű beadványt sokszorosított, az állampolgároknak csak alá kellett írni és postára adni.
A jogszabályok értelmében az érintett tárcák vezetőinek is részt kell venniük a tárgyaláson. Az Országos Tervhivatalt várhatóan az egyik államtitkár, a Pénzügyminisztériumot pedig a miniszter képviseli. Az ülésen az előadó bíró összefoglalja az előzményeket, majd szót kapnak az indítványozók, akik korábban - a meghívóval együtt - megkapták az OT és a PM előzetes észrevételeit. Ezt követően hallgatják meg a két tárca képviselőit, majd az előterjesztőknek nyílik lehetőségük a viszontválaszra. Az Alkotmánybíróság - miután minden kérdésére választ kapott - az elképzelések szerint tanácskozni vonul vissza, s szótöbbséggel határoz. A nyilvános tárgyaláson elhangzottaktól függ, hogy határozatát még aznap kihirdeti-e. A testület egyébként szakértőket is bevont a munkába: az ELTE két pénzügyi jogásza is segítséget nyújt a szakkérdések tisztázásához. (folyt.köv.)
1990. március 9., péntek 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|