 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Nem elégedettek a világkiállítás előkészületeivel
|
1990. március 13., szerda - Csak szöszmötölés folyik, valódi
előkészítés alig - mondotta Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke
a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészületeit ellenőrző
országgyűlési bizottság keddi ülésén. A tanácselnök azt is
kifogásolta, hogy a tanács eddig egyáltalán nem szólhatott bele
érdemben a világkiállítási munkálatokba, szinte valamennyi döntésből
kimaradt. Így például nem játszhatott szerepet a területkiválasztás
folyamatában, bár - erősítette meg Bielek József - a dél-budapesti
körzet kijelölésével egyetértenek, s alkalmasnak tartják a
világkiállítás helyszínéül. A főpolgármester úgy vélte, hogy a
korábban szóba került fővárosi területek közül a szükséges
kisajátítások miatt a dél-budapesti igényli a legnagyobb
ráfordítást, de a város továbbfejlődése szempontjából mindenképpen
szerencsés választás. A főváros gazdái viszont nem értenek egyet
azzal, hogy nem vonják be őket a város sorsát érintő, nagy horderejű
döntésekbe - mondotta Bielek József -, s enyhén szólva furcsa, hogy
a Fővárosi Tanácsot a kormány csak telektulajdonosnak tekinti.
Borvendég Béla és Molnár Attila, a Magyar Építőművészek
Szövetségének képviseletében jelentek meg a vizsgálóbizottság előtt.
Ők egyebek között arról a véleménykülönbségről szóltak, amely a
szövetség és az előkészületekkel foglalkozó bizottság között
kialakult. Nem fogadta el például a kormánybiztos a MÉSZ-nek azt a
javaslatát, miszerint szükség lenne egy olyan grémium létrehozására,
amely összefogja a világkiállítás koncepcióját meghatározó szellemi
erőket. A MÉSZ nagy tekintélyű politikai vezetőt állított volna e
testület élére, mégpedig Pozsgay Imre államminiszter személyében.
A világkiállítás előkészítésében korábban tevékeny szerepet
vállaló Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes a
szokásos politikai gyakorlattal magyarázta a késedelmes döntéseket,
s azt is, hogy a Parlament és a közvélemény csak rendkívül későn
jutott a nagyszabású rendezvénnyel kapcsolatos információkhoz.
Részletesen feltárta a döntéshozás mechanizmusát: kezdetben, a
,80-as évek elején csak egy egészen szűk csoport - a miniszterelnök,
a gazdasági ügyekkel foglalkozó MSZMP KB titkár, a két illetékes
miniszter, valamint maga Kádár János - foglalkozott a világkiállítás
gondolatával. Marjai József is úgy vélekedett, hogy nem kellett
volna 7 évig várni a nyilvánosság tájékoztatásával.
Zsigmond Attila, az ellenőrző bizottság elnöke bejelentette: a
meghallgatások ezennel befejeződtek, így a bizottság egyetlen
további teendője, hogy elkészítse jelentését és azt benyújtsa a
következő Országgyűlésnek. (MTI)
1990. március 13., kedd 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|