 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Gorbacsov beszámolója
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 11. vasárnap (MTI-tud) - Célszerű,
hogy az SZKP Központi Bizottsága javasolja a Népi Küldöttek
Kongresszusának - amelynek soron kívüli 3. ülése hétfőn kezdődik -,
hogy módosítsa a pártra vonatkozó alkotmánycikkelyt. El kell hagyni
a politikai rendszert oly módon meghatározó passzust, hogy rögzítik
itt az SZKP vezető szerepét. Egyidejűleg rögzíteni kell az
alaptörvényben, hogy az SZKP, valamint más politikai és társadalmi
szervezetek számára egyenlőek az esélyek, törvényes, demokratikus
formák között jogos a társadalmi, politikai életben való részvétel,
a programokban megjelölt célokért folyó küzdelem. Egyebek között ezt
tartalmazta az a beszámoló, amelyet a Központi Bizottság vasárnapi
ülésén terjesztett elő Mihail Gorbacsov, a testület főtitkára.
A főtitkári előterjesztés javasolta, hogy a párt XXVIII.
kongresszusát július 2-ra hívják össze, s arra minden négyezer
párttag után válasszanak összesen mintegy 4700 küldöttet.
Gorbacsov érintette a februári plénumon elfogadott kongresszusi
állásfoglalás-tervezet visszhangját. Ezzel összefüggésben
foglalkozott a párt előtt álló reformfeladatokkal. A főtitkár a
rokonszelleműségűek szövetségének képzeli el a megújuló pártot,
olyanok tömörülésének, akik Marx, Engels és Lenin tanainak alkotó
továbbfejlesztői, tevékenységükkel a munkások, minden dolgozó
érdekeit képviselik.
Elvetette azokat a nézeteket, amelyek szerint a pártot másik
párttá kell átalakítani, nevét szocialistára, szociáldemokratára
változtatni, azaz a párt nevéből ki akarják hagyni a kommunista
jelzőt. - E javaslatokat - mondta Gorbacsov - nem szabad
megvalósítani, mert súlyosan károsítanák a párt eszmei alapjait. A
főtitkár nem azonosult az olyan pártok eljárásával, amelyek - mint
mondta - ,,a nehéz helyzetben feladják a kommunista eszméket,,.
A párt belső problémáira fordítva a szót, Gorbacsov elutasította
azt a tervet, hogy a pártot föderatív alapon szervezzék újjá a
szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak szövetségeként. - A
párt nemzetiségi jegyek alapján való megosztása lehetetlenné tenné
az egységes pártpolitikát - érvelt Mihail Gorbacsov. Támogatta
azonban az önálló oroszországi pártszervezet kiépítését.
A beszámoló végül foglalkozott szervezeti kérdésekkel is: a
pártelnökség intézményének létrehozásával, az elnöki és
elnökhelyettesi posztok megteremtésével, a KB állandó bizottságainak
felállításával. +++
1990. március 11., vasárnap 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|