|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
- Vagyonelszámoltatás - 1. folyt.
|
A bizottság a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tudott visszaélést, korrupciót, netalán jogtalan előnyöket a nyakukba varrni. Még Komócsin Mihályt, Csongrád megye egykori kényurát sem sikerült sarokba szorítani. Bár az egykor viselt dolgairól híres első titkár életéről könyv is készült, sem hétvégi telkét, sem a háza felé kanyargó országos gázvezetéket, sem fiának lakásügyeit nem sikerült az egykori megyei első titkár számlájára írni.
Apróságok, mondhatni érdekességek persze kiderültek. Buda Istvánról, az ország egykori gazdasági vezetőjéről, a nyugdíjügyek felelőséről, majd a mindenható Sporthivatal vezetőjéről például kiderült, hogy dohánygyári műszerészként bizonyult alkalmasnak a fenti posztok betöltésére. S hogy most 17 ezer forintos nyugdíja mellé szakértőként újabb 25 ezret tesz zsebre.
Gáspár Sándor pedig kijelentette, hogy 1987-ben azért költözött ki a vezetőknek kötelezően járó budai villából egy tanácsi bérlakásba, mert felesége a kormányőrség ellenére félt.
Bár a bizottság feladata az anyagi előnyök, esetleges visszaélések felderítése, minden meghallgatottnak felteszik a kérdést: érez-e politikai felelősséget az ország jelenlegi állapota miatt?
A kategorikus nemek és a homályos körmondatok idézése helyett talán elegendő Gáspár Sándor gondolatait megismételni: szerinte nem mosható össze Magyarország 1945 és 1956 közötti, valamint az azóta eltelt története. Míg Rákosiék - úgymond - helytartóként működtek, Kádár nem volt Caligula magyarországi helytartója. Ugyanakkor ő sem cselekedhetett másként, a kotta mindig előre neki is meg volt írva. +++
1990. március 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|