|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Ismét az egyházé a híres kollégium - Válságban a díjazott
építők - Tanácsülés Sárospatakon (2. rész)
|
A tanácsülés második napirendi pontként a kritikus helyzetbe került közös tanácsi, építőipari, költségvetési üzem helyzetét tárgyalta, amely húsz évi kiváló, hazai és külföldi építészek által nagyrabecsült, városépítő és -szépítő munka után - rossz szervezés és vezetés, valamint rajtuk kívül álló okok miatt - 16 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet, veszélybe került 200 dolgozójának foglalkoztatása. A tanácsülés idején a tanács udvarára néma tüntetésre vonultak fel ,,Hild-éremért felszámolás?,, transzparensek alatt az építőmunkások és a velük szimpatizálók hada.
A városatyák több órán át vitatták a vállalat ügyét; a munkások részint a teremben, részint az udvarra kihelyezett hangszórón át követhették a fejleményeket. Végül is megoldás nem született, s félő, hogy ezzel újabb gondok elé néz Patak, ugyanis a belváros építését be kell fejezni, s ha más vállalkozót hívnak, az mindenféleképpen többe kerül, mint e vállalat életfeltételeinek biztosítása. A kérdéssel Németh Miklós miniszterelnök is foglalkozott, akihez segélykérő levelet írt a város. Az ülésen felolvasott, éppen csütörtökön érkezett válaszlevelében a kormányfő azt írja, hogy a költségvetésből nincs erkölcsi joga megsegíteni az üzemet, viszont tanácsolja, hogy vállalják a szanálást, így hozzájuthatnak a szanálási támogatáshoz. A tanácsi testület úgy döntött, hogy a Pénzügyminisztériummal tovább vizsgálják a cég továbbélésének lehetőségét; megszavaztak 5 millió forint gazdálkodási előleget, 1.8 millió forint hitelre pedig kezességet vállaltak, hogy e heti fizetésüket megkaphassák a dolgozók. Foglalkoznak a személyi felelősségrevonással is, két hét múlva ismét napirendre tűzik a kérdést. A munkások azzal távoztak, hogy pénteken tovább folytatják az úgynevezett belvárosi patikaházi építkezést, melynek költségeit alulkalkulálták, így a 48 lakásos belvárosi ház építésén - vezetőik hibájából - számukra eleve előnytelen szerződés alapján dolgoznak. (MTI) tre/ka-Az-rj Ie
1990. március 8., csütörtök 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|