 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (1.rész)
|
1990. március 8., csütörtök - Nagy érdeklődéssel várt témát
tűzött napirendjére csütörtökön az Országgyűlés szociális és
egészségügyi bizottsága: a testület meghallgatta a Tengizben járt
parlamenti vizsgálóbizottság jelentését a helyszínen szerzett
tapasztalatokról.
A jelentés megállapításait összefoglalva a vizsgálóbizottság
vezetője, dr. Papp Elemér képviselő, Zala megyei főorvos elöljáróban
emlékeztetett arra, hogy a testületet a Mai Nap című napilapban
megjelent cikksorozat nyomán hívták életre. Mint emlékezetes, a lap
rendkívül komor képet festett a kazahsztánbeli Tengizben folyó
nagyberuházás dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. Ehhez képest
- mondhatni - kellemesen csalódtak a helyszínre érkező bizottsági
tagok, akiknek sorában a járványügy, a sugárbiológia, a munkavédelem
és a polgári védelem szakemberei egyaránt képviseltették magukat.
Ugyanakkor Papp Elemér hangsúlyozta azt is, hogy a bizottság az
élet- és munkakörülmények mai állapotát elemezte, ami a beruházás
1986-os indításának mostoha körülményeihez képest jelentősen javult.
A járványügyi helyzetet elemezve a bizottság megállapította,
hogy a kazah lakosság rendkívül rossz életkörülményei, higiénés
viszonyai miatt a területen előfordulnak ugyan olyan súlyos
fertőzőbetegségek, mint a tifusz, a tetanusz és a kolera, az ott
dolgozó magyarok azonban védőoltást kapnak e fertőzések ellen. (Dr.
Morava Endre, a Baranya megyei Köjál főigazgatója a maga részéről
ehhez hozzáfűzte: a kolera elleni védőoltás szinte csak
,,közérzetjavító,, jelentőségű, hiszen veszély esetén gyógyszeres
megelőzés is elegendő lenne.) Tengizben ugyancsak nem észleltek
mérgeskígyó-marást - amiről egyébként igen sok szó esett az ominózus
cikksorozatban. Ennek ellenére a helyszínen rendelkezésre áll
kígyóméreg- és pókmarás elleni szérum.
Az adatok visszamenőleges átvizsgálása azt tanúsítja, hogy
keresőképtelenséggel járó hasmenéses betegségek 1986 nyarán nagy
gyakoriságggal és járványos jelleggel fordultak elő;
feltételezhetően a tengizi telep akkori kezdetleges kiépítettsége
miatt. 1987-től azonban jelentős hasmenésjárvány nem volt. A
hasmenéses megbetegedések gyakorisága jelenleg elfogadhatóan
alacsony szintű. Sem a közétkeztetés, sem a vezetékes ivóvíz nem
okozott hasmenésjárványt. A közelmúltban elvégezték a tengizi
dolgozók TBC-szűrését is. Harminc embert küldtek haza a betegség
gyanújával, s közülük 3 bizonyult betegnek. (folyt.köv.)
1990. március 8., csütörtök 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|