 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
JKSZ KB-ülés március 22-én
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 7. szerda (MTI-tud.) - A JKSZ KB
Elnöksége Milan Pancsevszki elnökletével, csonka összetételben,
szlovéniai és horvátországi tagjai nélkül megtartott ülésén úgy
döntött, hogy március 22-ére összehívja a Központi Bizottság
plénumát.
A KB-nak a január 23-án dolgavégezetlenül félbeszakadt
rendkívüli pártkongresszus további sorsáról kellene határoznia. Az
elnökség munkacsoportja most azt javasolja, hogy a félbeszakadt
tanácskozást rövid úton fejezzék be, és egy éven belül, teljesen új
elvi alapokon tartsanak rendes kongresszust.
Az elnökség az üléséről kiadott közleményben kiemelte, hogy a
JKSZ világosan és egyértelműen állást foglal a politikai pluralizmus
mellett - ami alatt a többpártrendszer bevezetését érti. Ugyanakkor
leszögezte, hogy a demokratikus szabadságjogok kiterjesztése nem
jelentheti a sovinizmus felélesztését. Ezért a kommunisták politikai
eszközökkel és a jogállam törvényeivel következetesen fellépnek
minden nacionalista és szeparatista jelenség, program ellen.
A JKSZ vezető testületei a rendkívüli kongresszus félbehagyása
óta igen nehéz helyzetbe kerültek. A szervezeti szabályzat szerint
ugyanis végetért a megbízatási idejük. Az elnökség úgy működik,
mintha semmi sem történt volna, pedig munkájában a szlovén és a
horvát kommunisták képviselői nem vesznek részt, tehát a szervezeti
szabályzat alapján így nem hozhatna döntéseket. Kizárta tagjai közül
saját titkárát, a szlovén Stefan Korosecet és helyébe megválasztotta
a szerb Petar Skundricsot. Erre csak a KB-nak lett volna joga.
A rendkívüli kongresszus folytatása - ahogy Crna Gorában,
Szerbiában javasolják - súlyos következményekkel járna. A
demokratikus centralizmus elvét az új körülmények között nem lehet
tovább fenntartani. A JKSZ csak a hat tagköztársaság önálló,
teljesen egyenjogú kommunista szövetségének olyan önkéntes
szövetségeként képzelhető el, amely egyöntetű szavazással fogadja el
minden lényeges határozatát. Mint a zágrábi Vjesnik írta, a
tábornokok és admirálisok parancsait csak háborús időkben hajtják
végre, az engedelmes, szófogadó tömegek többé nem léteznek. Ezzel a
ténnyel annál is inkább számolni kell, mert egyes adatok szerint az
elmúlt egy év alatt a jugoszláv párt 2 milliós tagsága a felére
csökkent. Ilyen körülmények között a jövőről csak találgatni lehet.
+++
1990. március 7., szerda 12:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|