 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról
|
1990. március 7., szerda - A hétfői ,, pártcsúcs,,
megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben
az országos listát állított 12 párt képviselői, s tájékoztatót
hallgattak meg a magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi
eredményeiről. A pártvezetőket Somogyi Ferenc külügyminisztériumi
államtitkár tájékoztatta a kormányközi tárgyalások állásáról.
Somogyi Ferenc a pártcsúcs határozatának értelmében felajánlotta azt
is, hogy a magyar-szovjet megbeszélések pénteken Moszkvában kezdődő
záró szakaszára, s az egyezmény várható aláírására a 12-ek küldjenek
saját soraikból 3 képviselőt, akik megfigyelői státusszal vennének
részt a tárgyalásokon. A javaslat körül élénk vita alakult ki. A
résztvevők végül úgy foglaltak állást, hogy e kérdés eldöntésére nem
rendelkeznek felhatalmazással pártjuktól, ezért időt kértek az
álláspontok egyeztetéséhez. Így a 12-ek abban maradtak a külügyi
államtitkárral, hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a
Parlamentben, és az egyes pártok akkor adnak végleges választ a
részvétel ügyében, s ugyancsak akkor határoznak a megfigyelők
kiválasztásának módjáról. (MTI)
1990. március 7., szerda 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (1.rész)
|
1990. március 7., szerda - A hétfői ,, pártcsúcs,,
megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben
az országos listát állított 12 párt képviselői, hogy tájékozódjanak
a magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. A
pártvezetőket Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár
tájékoztatta a Magyarországon állomásozó szovjet haderők kivonásáról
folytatott kormányközi tárgyalások állásáról.
Az államtitkár hangoztatta: a magyar tárgyaló küldöttség - az
Országgyűléstől kapott mandátuma alapján - arra törekszik, hogy a
hazánk területén állomásozó alakulatok a rendezett körülmények
között végrehajtható kivonást lehetővé tevő legrövidebb időn belül
hagyják el Magyarországot. Ugyanakkor a magyar fél úgy szeretné
megkötni a megállapodást, hogy azzal ne ártson a magyar-szovjet
viszony jövőbeli alakulásának. Ezért semmiképpen nem lenne célszerű
ultimátumszerű követeléseket támasztani a megbeszéléseken.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az igen nagy mennyiségű harci
technika, a felhalmozott különféle anyagok elszállítása - a
felmérések szerint a fegyverzet és az üzemanyag transzportja több
mint 2 ezer katonai szerelvényt igényelne - jelentős terheket ró az
amúgy is túlterhelt vasútra. Mindezen megfontolások alapján a magyar
tárgyalóküldöttség álláspontja az, hogy 1991. június 30-ig
fejeződjék be a szovjet csapatok teljes kivonása. A szovjet fél
ezzel szemben 1991. augusztus 31-ben szeretné megjelölni a
határidőt. (Éppen ez utóbbi véleménykülönbség futtatta zátonyra a
szakértői tárgyalások legutóbbi budapesti fordulóját)
A külügyi államtitkár bejelentette, hogy a további egyeztetésre
- s remények szerint a végleges megállapodás aláírására - pénteken
utazna ki magyar tárgyaló küldöttség Moszkvába. Somogyi Ferenc a
pártcsúcson elhangzott miniszterelnöki javaslat értelmében
felajánlotta azt is, hogy e záró szakaszra a 12-ek küldjenek saját
soraikból 3 képviselőt, akik megfigyelői státusszal vennének részt a
tárgyalásokon. Eleinte élénk vita bontakozott a képviselők
kiválasztásának módjáról - volt, aki a listavezető három legnagyobb
párt részvételét ajánlotta; mások ezzel szemben úgy vélték, hogy
vagy mind a 12 párt ott lesz, vagy sorsolni kell -, végül a
résztvevők úgy foglaltak állást, hogy e kérdések eldöntéséhez nem
rendelkeznek felhatalmazással. Abban maradtak az államtitkárral,
hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a Parlamentben, s akkor az
egyes pártok végleges választ adnak a részvétel ügyében, egyben
döntenek a képviselők kiválasztásának mikéntjéről is. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (2.rész)
|
Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első
helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet
csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. (A résztvevők egyébként
azt is hallhatták a magas rangú katonai vezetőtől, hogy a kivonási
tárgyalásokig a magyar fél nem rendelkezett pontos, hiteles
adatokkal a Magyarországon állomásozó csapatok létszámáról,
elhelyezkedéséről.) Közölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona
tartózkodik Magyarországon, ennek egyharmada hivatásos, tiszt,
illetve tiszthelyettes. A polgári alkalmazottakkal és a
családtagokkal együtt azonban mintegy százezren vannak. A szovjet
csapatok 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeznek.
Ebből 860 a harckocsik, mintegy 600 az önjáró tüzérlövegek száma.
1500 gyalogsági páncélozott harcjármű van Magyarországon. A mintegy
560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tesz ki a lőszer,
100 ezer tonnát pedig az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60
helyőrségben, katonavárosban helyezkednek el, s hat repülőterük is
van. Magyarország gyakorlatilag a déli hadseregcsoport
utánpótlás-bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrinának
megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra
válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat.
Így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a
stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a
Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták
volna. (Ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a
Csehszlovákiának szánt hadianyagokat esetleg elkülönítve kellene
kezelni, ezzel is meggyorsítva a magyaroszági kivonások ütemét. Ezt
azonban a szakemberek kivihetetlennek tartották, hiszen a stratégiai
tartalékban nem különítik el az egyes országoknak szánt
mennyiséget.) E hatalmas mennyiségű hadianyag és harci technika
elszállítása gyakorlatilag csak vasúton lehetséges rendezett
körülmények között, a polgári élet megzavarása nélkül. Azonban ez
sem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a kiürítéshez az eddigi
számítások szerint 2029 katonai szerelvényre lesz szükség. 950
szerelvény szállítaná a harci technikát, 625 a különféle anyagokat.
Ezen felül 117 személyszállító vonat kell a személyi állomány,
illetve a családtagok elszállításához. Kell továbbá 300
konténerszállító vonat a családok ingóságainak hazajuttatásához.
Külön gondot okoz, hogy a Záhony-Csap határátkelőnél gyakorlatilag
minden szerelvényt át kell rakni. Az igen részletes katonai
számítások szerint a csapi vasúti határátkelőhely naponta két
csapatszállító vonatot, két anyagszállító vonatot, egy
személyszállító vonatot és egy konténerszállító vonatot képes
átereszteni. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (3.rész)
|
A harci technikát szállító 950 vonat áteresztéséhez például 415
nap szükséges. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel
párhuzamosan a csehszlovákiai kivonással kapcsolatos szállításokat
is a csapi határátkelő bonyolítja le. Mindezek fényében Bíró József
úgy vélte, hogy az 1991. június 31-i határidő reális, bár ez is
rendkívül feszített ütemű munkát követel mind a vasúttól, mind a
Magyar Honvédségtől. Az ütemtervet egyébként magyar részről úgy
állították össze, hogy a szállítások gyakorlatilag éjjel-nappal, az
ünnepnapokon is folynának.
A kivonások ütemtervénél ügyeltek arra is, hogy elsőként a
csapásmérő, támadó erők hagyják el Magyarországot. Ennek megfelelően
a harcoló egységek, a támadó jellegű erők - a rakétacsapatok, a
harckocsizók - 70 százaléka 1990 végéig hagyná el Magyarországot. A
magyar javaslatnak megfelelően 1991 február végéig a harcoló
csapatoknak már 90 százalékát vonnák ki. Ezután június 30-ig
folytatódna a hátramaradt anyagok kiszállítása. Rakodásra,
őrzésre-védelemre mindössze két lövészezred - mintegy 4-5 ezer
katona - maradna Magyarországon.
Az elhangzottakkal kapcsolatban a pártok képviselői számos
kérdést tettek fel, s bár a mostani találkozót tájékoztató jelleggel
hívták össze, többen elmondták pártjuk álláspontját a
csapatkivonásról. Az MDF képviselői úgy foglaltak állást, hogy meg
kellene vizsgálni a szállítások esetleges alternatív módozatait, s
még az idén be kellene fejezni a csapatkivonásokat. Ha ez mégsem
kivitelezhető, akkor legalább koncentrálni kellene az országszerte
szétszórtan elhelyezkedő egységeket, anyagokat. Minél több
garanciális elemet kellene beépíteni arra vonatkozóan is, hogy a
szovjet fél valóban betartsa a megállapodásban vállalt
kötelezettségeit. Az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy a
kormány késésbe került a kivonási tárgyalások ügyében, hiszen nyáron
még ,,útszélinek,, minősítették a Fidesz vezetőjének indítványát a
szovjet csapatok kivonására. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a
megállapodás aláírása az MSZP választási kampányát szolgálja. A
magyar közvélemény számára nem megnyugató a kivonások nyári
határideje sem. Az MSZP képviselője válaszolva a pártját ért vádakra
annak a véleményének adott hangot, hogy a csapatkivonás össznemzeti
ügy, amelyet a szocialisták nem használnak ki választási céljaikra.
Álláspontja szerint egyébként voluntarizmussal lenne egyenértékű ha
először az időpontról döntenének, s csak utána vizsgálnák meg,
miként lehet azt egyáltalán végrehajtani. A Független Kisgazdapárt
képviselője közölte: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy még az idén
megtörténjék a teljes kivonás. A kisgazdák ugyanis tartanak egy
szovjetunióbeli visszarendeződés káros hatásaitól. (f.k.)
1990. március 7., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (4.rész)
|
A Fidesz képviselője arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy ez
a fórum nem alkalmas a pártok nézeteinek kifejtésére a kivonás
ügyében. Erre külön mandátummal felruházott tanácskozást kell
összehívni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője
kifejtette, hogy pártja mindennél előbbre helyezi a biztonságot,
ennek szavatolása még az ütemezési problémákat is háttérbe szorítja.
A párt hozzájárulna ahhoz, hogy megfigyelő státusszal hárman
képviseljék a 12-eket a tárgyalások zárószakaszán, ám a megfigyelők
nem asszisztálhatnak a szerződés megkötéséhez. (MTI)
1990. március 7., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az MTIB1053 sz. hírre
|
Mai mtib1053 számú, Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról
(3.rész) című hírünk első bekezdésének 5. sorában a szám helyesen:
1991. június 30-i határidő
----
(MTI)
1990. március 7., szerda 18:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|