 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (3.rész)
|
A harci technikát szállító 950 vonat áteresztéséhez például 415
nap szükséges. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel
párhuzamosan a csehszlovákiai kivonással kapcsolatos szállításokat
is a csapi határátkelő bonyolítja le. Mindezek fényében Bíró József
úgy vélte, hogy az 1991. június 31-i határidő reális, bár ez is
rendkívül feszített ütemű munkát követel mind a vasúttól, mind a
Magyar Honvédségtől. Az ütemtervet egyébként magyar részről úgy
állították össze, hogy a szállítások gyakorlatilag éjjel-nappal, az
ünnepnapokon is folynának.
A kivonások ütemtervénél ügyeltek arra is, hogy elsőként a
csapásmérő, támadó erők hagyják el Magyarországot. Ennek megfelelően
a harcoló egységek, a támadó jellegű erők - a rakétacsapatok, a
harckocsizók - 70 százaléka 1990 végéig hagyná el Magyarországot. A
magyar javaslatnak megfelelően 1991 február végéig a harcoló
csapatoknak már 90 százalékát vonnák ki. Ezután június 30-ig
folytatódna a hátramaradt anyagok kiszállítása. Rakodásra,
őrzésre-védelemre mindössze két lövészezred - mintegy 4-5 ezer
katona - maradna Magyarországon.
Az elhangzottakkal kapcsolatban a pártok képviselői számos
kérdést tettek fel, s bár a mostani találkozót tájékoztató jelleggel
hívták össze, többen elmondták pártjuk álláspontját a
csapatkivonásról. Az MDF képviselői úgy foglaltak állást, hogy meg
kellene vizsgálni a szállítások esetleges alternatív módozatait, s
még az idén be kellene fejezni a csapatkivonásokat. Ha ez mégsem
kivitelezhető, akkor legalább koncentrálni kellene az országszerte
szétszórtan elhelyezkedő egységeket, anyagokat. Minél több
garanciális elemet kellene beépíteni arra vonatkozóan is, hogy a
szovjet fél valóban betartsa a megállapodásban vállalt
kötelezettségeit. Az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy a
kormány késésbe került a kivonási tárgyalások ügyében, hiszen nyáron
még ,,útszélinek,, minősítették a Fidesz vezetőjének indítványát a
szovjet csapatok kivonására. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a
megállapodás aláírása az MSZP választási kampányát szolgálja. A
magyar közvélemény számára nem megnyugató a kivonások nyári
határideje sem. Az MSZP képviselője válaszolva a pártját ért vádakra
annak a véleményének adott hangot, hogy a csapatkivonás össznemzeti
ügy, amelyet a szocialisták nem használnak ki választási céljaikra.
Álláspontja szerint egyébként voluntarizmussal lenne egyenértékű ha
először az időpontról döntenének, s csak utána vizsgálnák meg,
miként lehet azt egyáltalán végrehajtani. A Független Kisgazdapárt
képviselője közölte: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy még az idén
megtörténjék a teljes kivonás. A kisgazdák ugyanis tartanak egy
szovjetunióbeli visszarendeződés káros hatásaitól. (f.k.)
1990. március 7., szerda 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|