|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról
|
1990. március 7., szerda - A hétfői ,, pártcsúcs,, megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben az országos listát állított 12 párt képviselői, s tájékoztatót hallgattak meg a magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. A pártvezetőket Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a kormányközi tárgyalások állásáról. Somogyi Ferenc a pártcsúcs határozatának értelmében felajánlotta azt is, hogy a magyar-szovjet megbeszélések pénteken Moszkvában kezdődő záró szakaszára, s az egyezmény várható aláírására a 12-ek küldjenek saját soraikból 3 képviselőt, akik megfigyelői státusszal vennének részt a tárgyalásokon. A javaslat körül élénk vita alakult ki. A résztvevők végül úgy foglaltak állást, hogy e kérdés eldöntésére nem rendelkeznek felhatalmazással pártjuktól, ezért időt kértek az álláspontok egyeztetéséhez. Így a 12-ek abban maradtak a külügyi államtitkárral, hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a Parlamentben, és az egyes pártok akkor adnak végleges választ a részvétel ügyében, s ugyancsak akkor határoznak a megfigyelők kiválasztásának módjáról. (MTI)
1990. március 7., szerda 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (1.rész)
|
1990. március 7., szerda - A hétfői ,, pártcsúcs,,
megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben
az országos listát állított 12 párt képviselői, hogy tájékozódjanak
a magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. A
pártvezetőket Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár
tájékoztatta a Magyarországon állomásozó szovjet haderők kivonásáról
folytatott kormányközi tárgyalások állásáról.
Az államtitkár hangoztatta: a magyar tárgyaló küldöttség - az Országgyűléstől kapott mandátuma alapján - arra törekszik, hogy a hazánk területén állomásozó alakulatok a rendezett körülmények között végrehajtható kivonást lehetővé tevő legrövidebb időn belül hagyják el Magyarországot. Ugyanakkor a magyar fél úgy szeretné megkötni a megállapodást, hogy azzal ne ártson a magyar-szovjet viszony jövőbeli alakulásának. Ezért semmiképpen nem lenne célszerű ultimátumszerű követeléseket támasztani a megbeszéléseken. Figyelembe kell venni azt is, hogy az igen nagy mennyiségű harci technika, a felhalmozott különféle anyagok elszállítása - a felmérések szerint a fegyverzet és az üzemanyag transzportja több mint 2 ezer katonai szerelvényt igényelne - jelentős terheket ró az amúgy is túlterhelt vasútra. Mindezen megfontolások alapján a magyar tárgyalóküldöttség álláspontja az, hogy 1991. június 30-ig fejeződjék be a szovjet csapatok teljes kivonása. A szovjet fél ezzel szemben 1991. augusztus 31-ben szeretné megjelölni a határidőt. (Éppen ez utóbbi véleménykülönbség futtatta zátonyra a szakértői tárgyalások legutóbbi budapesti fordulóját)
A külügyi államtitkár bejelentette, hogy a további egyeztetésre - s remények szerint a végleges megállapodás aláírására - pénteken utazna ki magyar tárgyaló küldöttség Moszkvába. Somogyi Ferenc a pártcsúcson elhangzott miniszterelnöki javaslat értelmében felajánlotta azt is, hogy e záró szakaszra a 12-ek küldjenek saját soraikból 3 képviselőt, akik megfigyelői státusszal vennének részt a tárgyalásokon. Eleinte élénk vita bontakozott a képviselők kiválasztásának módjáról - volt, aki a listavezető három legnagyobb párt részvételét ajánlotta; mások ezzel szemben úgy vélték, hogy vagy mind a 12 párt ott lesz, vagy sorsolni kell -, végül a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy e kérdések eldöntéséhez nem rendelkeznek felhatalmazással. Abban maradtak az államtitkárral, hogy csütörtök reggel ismét találkoznak a Parlamentben, s akkor az egyes pártok végleges választ adnak a részvétel ügyében, egyben döntenek a képviselők kiválasztásának mikéntjéről is. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (2.rész)
|
Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. (A résztvevők egyébként azt is hallhatták a magas rangú katonai vezetőtől, hogy a kivonási tárgyalásokig a magyar fél nem rendelkezett pontos, hiteles adatokkal a Magyarországon állomásozó csapatok létszámáról, elhelyezkedéséről.) Közölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona tartózkodik Magyarországon, ennek egyharmada hivatásos, tiszt, illetve tiszthelyettes. A polgári alkalmazottakkal és a családtagokkal együtt azonban mintegy százezren vannak. A szovjet csapatok 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeznek. Ebből 860 a harckocsik, mintegy 600 az önjáró tüzérlövegek száma. 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű van Magyarországon. A mintegy 560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tesz ki a lőszer, 100 ezer tonnát pedig az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkednek el, s hat repülőterük is van. Magyarország gyakorlatilag a déli hadseregcsoport utánpótlás-bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrinának megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat. Így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták volna. (Ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a Csehszlovákiának szánt hadianyagokat esetleg elkülönítve kellene kezelni, ezzel is meggyorsítva a magyaroszági kivonások ütemét. Ezt azonban a szakemberek kivihetetlennek tartották, hiszen a stratégiai tartalékban nem különítik el az egyes országoknak szánt mennyiséget.) E hatalmas mennyiségű hadianyag és harci technika elszállítása gyakorlatilag csak vasúton lehetséges rendezett körülmények között, a polgári élet megzavarása nélkül. Azonban ez sem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a kiürítéshez az eddigi számítások szerint 2029 katonai szerelvényre lesz szükség. 950 szerelvény szállítaná a harci technikát, 625 a különféle anyagokat. Ezen felül 117 személyszállító vonat kell a személyi állomány, illetve a családtagok elszállításához. Kell továbbá 300 konténerszállító vonat a családok ingóságainak hazajuttatásához. Külön gondot okoz, hogy a Záhony-Csap határátkelőnél gyakorlatilag minden szerelvényt át kell rakni. Az igen részletes katonai számítások szerint a csapi vasúti határátkelőhely naponta két csapatszállító vonatot, két anyagszállító vonatot, egy személyszállító vonatot és egy konténerszállító vonatot képes átereszteni. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (3.rész)
|
A harci technikát szállító 950 vonat áteresztéséhez például 415 nap szükséges. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel párhuzamosan a csehszlovákiai kivonással kapcsolatos szállításokat is a csapi határátkelő bonyolítja le. Mindezek fényében Bíró József úgy vélte, hogy az 1991. június 31-i határidő reális, bár ez is rendkívül feszített ütemű munkát követel mind a vasúttól, mind a Magyar Honvédségtől. Az ütemtervet egyébként magyar részről úgy állították össze, hogy a szállítások gyakorlatilag éjjel-nappal, az ünnepnapokon is folynának.
A kivonások ütemtervénél ügyeltek arra is, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők hagyják el Magyarországot. Ennek megfelelően a harcoló egységek, a támadó jellegű erők - a rakétacsapatok, a harckocsizók - 70 százaléka 1990 végéig hagyná el Magyarországot. A magyar javaslatnak megfelelően 1991 február végéig a harcoló csapatoknak már 90 százalékát vonnák ki. Ezután június 30-ig folytatódna a hátramaradt anyagok kiszállítása. Rakodásra, őrzésre-védelemre mindössze két lövészezred - mintegy 4-5 ezer katona - maradna Magyarországon.
Az elhangzottakkal kapcsolatban a pártok képviselői számos kérdést tettek fel, s bár a mostani találkozót tájékoztató jelleggel hívták össze, többen elmondták pártjuk álláspontját a csapatkivonásról. Az MDF képviselői úgy foglaltak állást, hogy meg kellene vizsgálni a szállítások esetleges alternatív módozatait, s még az idén be kellene fejezni a csapatkivonásokat. Ha ez mégsem kivitelezhető, akkor legalább koncentrálni kellene az országszerte szétszórtan elhelyezkedő egységeket, anyagokat. Minél több garanciális elemet kellene beépíteni arra vonatkozóan is, hogy a szovjet fél valóban betartsa a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az SZDSZ képviselője úgy vélekedett, hogy a kormány késésbe került a kivonási tárgyalások ügyében, hiszen nyáron még ,,útszélinek,, minősítették a Fidesz vezetőjének indítványát a szovjet csapatok kivonására. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a megállapodás aláírása az MSZP választási kampányát szolgálja. A magyar közvélemény számára nem megnyugató a kivonások nyári határideje sem. Az MSZP képviselője válaszolva a pártját ért vádakra annak a véleményének adott hangot, hogy a csapatkivonás össznemzeti ügy, amelyet a szocialisták nem használnak ki választási céljaikra. Álláspontja szerint egyébként voluntarizmussal lenne egyenértékű ha először az időpontról döntenének, s csak utána vizsgálnák meg, miként lehet azt egyáltalán végrehajtani. A Független Kisgazdapárt képviselője közölte: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy még az idén megtörténjék a teljes kivonás. A kisgazdák ugyanis tartanak egy szovjetunióbeli visszarendeződés káros hatásaitól. (f.k.)
1990. március 7., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (4.rész)
|
A Fidesz képviselője arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy ez a fórum nem alkalmas a pártok nézeteinek kifejtésére a kivonás ügyében. Erre külön mandátummal felruházott tanácskozást kell összehívni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője kifejtette, hogy pártja mindennél előbbre helyezi a biztonságot, ennek szavatolása még az ütemezési problémákat is háttérbe szorítja. A párt hozzájárulna ahhoz, hogy megfigyelő státusszal hárman képviseljék a 12-eket a tárgyalások zárószakaszán, ám a megfigyelők nem asszisztálhatnak a szerződés megkötéséhez. (MTI)
1990. március 7., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az MTIB1053 sz. hírre
|
Mai mtib1053 számú, Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (3.rész) című hírünk első bekezdésének 5. sorában a szám helyesen:
1991. június 30-i határidő ----
(MTI)
1990. március 7., szerda 18:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|