 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról (2.rész)
|
Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első
helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet
csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. (A résztvevők egyébként
azt is hallhatták a magas rangú katonai vezetőtől, hogy a kivonási
tárgyalásokig a magyar fél nem rendelkezett pontos, hiteles
adatokkal a Magyarországon állomásozó csapatok létszámáról,
elhelyezkedéséről.) Közölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona
tartózkodik Magyarországon, ennek egyharmada hivatásos, tiszt,
illetve tiszthelyettes. A polgári alkalmazottakkal és a
családtagokkal együtt azonban mintegy százezren vannak. A szovjet
csapatok 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeznek.
Ebből 860 a harckocsik, mintegy 600 az önjáró tüzérlövegek száma.
1500 gyalogsági páncélozott harcjármű van Magyarországon. A mintegy
560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tesz ki a lőszer,
100 ezer tonnát pedig az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60
helyőrségben, katonavárosban helyezkednek el, s hat repülőterük is
van. Magyarország gyakorlatilag a déli hadseregcsoport
utánpótlás-bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrinának
megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra
válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat.
Így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a
stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a
Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták
volna. (Ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a
Csehszlovákiának szánt hadianyagokat esetleg elkülönítve kellene
kezelni, ezzel is meggyorsítva a magyaroszági kivonások ütemét. Ezt
azonban a szakemberek kivihetetlennek tartották, hiszen a stratégiai
tartalékban nem különítik el az egyes országoknak szánt
mennyiséget.) E hatalmas mennyiségű hadianyag és harci technika
elszállítása gyakorlatilag csak vasúton lehetséges rendezett
körülmények között, a polgári élet megzavarása nélkül. Azonban ez
sem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a kiürítéshez az eddigi
számítások szerint 2029 katonai szerelvényre lesz szükség. 950
szerelvény szállítaná a harci technikát, 625 a különféle anyagokat.
Ezen felül 117 személyszállító vonat kell a személyi állomány,
illetve a családtagok elszállításához. Kell továbbá 300
konténerszállító vonat a családok ingóságainak hazajuttatásához.
Külön gondot okoz, hogy a Záhony-Csap határátkelőnél gyakorlatilag
minden szerelvényt át kell rakni. Az igen részletes katonai
számítások szerint a csapi vasúti határátkelőhely naponta két
csapatszállító vonatot, két anyagszállító vonatot, egy
személyszállító vonatot és egy konténerszállító vonatot képes
átereszteni. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 17:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|