|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
- Nemzeti csúcstalálkozó - 1. folyt.
|
Érdekes volt figyelni Németh Miklós miniszterelnök arcát, amikor számtalan összefüggésben figyelmeztették arra, hogy hány napja van még vissza kormányának. Ez a hosszú évtizedek óta kétségtelenül legsikeresebb magyar miniszterelnök - a megjelölés a gyenge mezőny ellenére is rangot ad -, szóval ő, aki olyan fontosnak tartja a hatékonyságot, egyrészt láthatóan sajnálta az elbeszélt tizenegy órát, másrészt tisztában van azzal, hogy a jövő a jelenlévő pártoké, és azoké a demokratikus parlamenti módszereké, amelyek ugyan időt rablóak, de egyben feltételei is az új társadalmi rendszernek.
Ezt figyelembevéve a miniszterelnök messzemenő kompromisszum-készséget mutatott. Azonnal beleegyezett abba, hogy vizsgálják felül a kormány vitatott döntését arról, hogy miért vette el az Állami Népességnyilvántartó Hivataltól a választási szavazatszámlálás jogát, és helyezte azt saját belügyi jogkörébe.
A kompromisszum: mindkét intézmény számol. Ez a módszer lehet bonyolult, lehet költséges, de mindenesetre messzemenően kizárja a csalás lehetőségét, és azért ez nem elhanyagolható szempont egy ilyen választásnál.
A másik terület, ahol kompromisszum született a miniszterelnök és a pártok között: a szovjet csapatkivonás ügye. A demokratikus pártok ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány csak akkor kössön egyezményt, ha azzal biztosítani tudja az aláírást követő három hónapon belüli kivonulást. Erre ugyan nem született ígéret, de arra igen, hogy két napon belül tájékoztatják a pártok képviselőit a helyzet állásáról, és a pártok küldhetnek megfigyelőket a tárgyalásokra. Az egyezményt - amelyet feltehetően még ez a kormány meg fogja kötni - csak a következő parlament ratifikálja majd. (folyt.)
1990. március 6., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|