|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
Az ebédszünetet követően Sztrapák Ferencnek a Magyar --------------- Szocialista Párt támogatását is élvező indítványát tárgyalták. A képviselő a családi pótlék, a gyermekgondozás segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költségvetési, a szociális és egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási bizottság együttes ülése - a kormány javaslatára - határozattervezetet fogalmazott meg, amelyhez Békesi László ------------- pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést.
Bevezetőjében kijelentette: az indítvány eredeti formában történő elfogadása - akárcsak előző nap a kamatadóval kapcsolatos képviselői előterjesztés támogatása - alapvetően felborítaná azt a rendkívül kényes, törékeny egyensúlyt, amely jellemző az év első hónapjainak gazdálkodására, s amelytől az egész esztendő gazdasági munkájának eredményessége is függ.
Hangsúlyozta: a kormány nem folytat időhúzó taktikát, nem a felelősséget akarja elhárítani, s nem akar mindenáron kormányválságot provokálni. Ám felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy Magyarországnak az első negyedévben 1,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie adósságai, s annak kamatai fejében. A talponmaradáshoz elengedhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás; a szervezet igazgató tanácsa március 14-én dönt a magyar kormány szándéknyilatkozatáról. Ha az addig hátralévő néhány nap alatt újabb programokat dolgozunk ki, s elbizonytalanítjuk a decemberben jóváhagyott gazdasági programot, e megállapodásra nincs esély. A tét pedig nagy: megkapjuk-e azokat az erőforrásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek, bankok korábban kilátásba helyeztek. S ha egy 20-30 milliárd forintos programot függőben hagyunk, és világossá tesszük, hogy hajlandók vagyunk gyökeresen felforgatni a költségvetést, egyszersmind a programot, amelynek alapján mindvégig folytattuk a tárgyalásokat, akkor nem jön létre a megállapodás. Ha pedig nem jutunk hozzá ezen erőforrásokhoz, a gazdaság nem tud talpon maradni választásokig sem.
A miniszter azt kérte, hogy a Parlament most döntsön e kérdésről. A kompromisszumos javaslatuk lényege: a létminimum alatti ellátásokat - nyugdíjakat, gyermektámogatásokat - március 1-jétől emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280-300 millió forint szükséges, s ez még nem borítja fel az egyensúlyt. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|