 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter a vitában elhangzottakra szintén
-------------
drámai hangon reagált, és konkrét adatokkal igyekezett alátámasztani
a kormány határozottságát a már korábban eldöntött lépések
fenntartását illetően. Elmondta, hogy a költségvetés a kamatadóval
6,5 milliárd, a lakbéremeléssel 4,5 milliárd forint bevételre tesz
szert. Ugyanakkor 5 milliárd forintos kiadást jelent a fiatalok
lakáshoz jutásának támogatása és a szociális jellegű
lakásépítkezések differenciált segítése. Amennyiben a kamatadót a
Parlament hatályon kívül helyezné, a kormány arra kényszerülne, hogy
a támogatási tételeket is visszavonja. Nem kétséges, hogy a
társadalom a kamatadó terhét elutasítja, és ha az Alkotmánybíróság
netán hatályon kívül helyezné, mert azt törvényellenesnek
minősítené, súlyos helyzetbe kerülne a költségvetés. Ráadásul
tetemes igényekkel jelentkeznek a kormánynál a tanácsok is, az
oktatási, a kulturális és a sportintézmények, sokan petíciók
átadásával igyekeznek nyomást gyakorolni. Összesen 40-45 milliárd
forint a tét, de a kormány nem tud alternatívát adni egy ilyen órási
összegű csomag kezelésére, két hónappal a költségvetés elfogadása
után. Ráadásul a termelés is csökkent, januárban és februárban az
iparé 9 százalékkal. Nehézségek mutatkoznak a Szovjetunióval való
gazdasági kapcsolatokban. Bár a kormány korábban kiegyensúlyozott
külkereskedelmi forgalommal számolt, nem számított arra, hogy
esetleg nem kapjuk meg a szükséges alapanyagot és energiát
partnereinktől. Így nem tudunk szállítani, főleg a gépiparban
kényszerülünk visszafogni az exportot. Mindez további
termelésvisszaeséssel, elbocsátásokkal jár. Az országnak nincs
tartaléka, de ha lenne, akkor sem lenne célszerű azt felosztani.
Válaszolva azokra a képviselői felvetésekre, amelyek a
bérlakások értékesítésével foglalkoztak, Békesi László hangsúlyozta:
a bevételt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, bár a
folyó költségvetési kiadások fedezésére is lehetne fordítani. De mi
lesz a következő években, ha az állami tulajdon eladásából származó
bevételt szociális célokra fordítjuk - tette föl a kérdést, rögvest
válaszolva is: ezzel semmit nem oldanánk meg.
A miniszter végül elmondta, hogy a nyugati pénzvilág ma még
bízik a magyar gazdaságban, bár gyakran megkérdezik, hogy a
Parlament képes lesz-e korábbi döntéseinek érvényt szerezni. A
kormány nem saját népszerűsítésére törekszik, hanem utódjának
szeretné úgy átadni a kormányzást, hogy az ne okozzon nagyobb
megrázkódtatást. Így a Minisztertanács nem vonul vissza e kérdésben.
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|