 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. február 26., hétfő - A Minisztertanács hétfőn ülést
tartott; utána Bajnok Zsolt kormányszóvivő tájékoztatta az
újságírókat. Elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal elnöke
beszámolt az 1989-es népgazdasági terv végrehajtásának, valamint az
idei néhány hét gazdasági fejlődésének tapasztalatairól. A
jelentésben elhangzott: a magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatokban
felhalmozódott rendkívül magas aktívum komoly feszültségek forrása.
A magyar kormánynak intenzíven kell foglalkoznia a kereskedelmi
kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá tételével. Úgy döntöttek, hogy a
Minisztertanács következő ülésén, március 13-án ezt a témakört ismét
napirendre tűzik.
A kormány foglalkozott az állampolgárságtól megfosztó
határozatok hatályon kívül helyezésével. A Belügyminisztérium és az
igazságügyi tárca szakemberei felülvizsgálták 1945-től napjainkig az
állampolgárságtól megfosztó határozatokat. 1947 és 1953 között
mintegy 1500, 1957 és 1981 között pedig 200 külföldre távozott
személy ellen hoztak ilyen döntést. Összesen mintegy 1700 személyről
van szó, sok ismert művészről, tudósról, kutatóról vagy más
szakterület kitűnő művelőjéről. A felülvizsgálat során
megállapították: ezek az ítéletek nem feleltek meg a hatályos
törvények előírásainak, s még kevésbé a jelenlegi jogelveknek. A
Minisztertanács úgy határozott: törvényjavaslatban indítványozni
fogja ezeknek az ítéleteknek a megsemmisítését. Az érintett
személyeknek - amennyiben igényt tartanak a magyar állampolgárságra
- erről szándéknyilatkozatban értesíteniük kell a köztársaság
ideiglenes elnökét. A szándéknyilatkozat kézhezvételének
pillanatától kezdve az érintettek visszakapják magyar
állampolgárságukat.
Az ülésen a kormány áttekintette bizonyos élelmiszerek
kivitelére vonatkozó tiltó határozata végrehajtásának eddigi
tapasztalatait. Mint ismeretes, a múlt évben megtiltották a külföldi
turistáknak a Magyarországon vásárolt tőkehús, húskészítmények,
étolaj, margarin, cukor, rizs, paradicsompüré, fűszerpaprika
külföldre vitelét. Mivel jelenleg még nem lehet pontosan felmérni,
miként alakul az idén a bevásárlóturizmus, ezért a kormány úgy
döntött: a tiltó határozatot június 1-jéig mindenképpen érvényben
tartja. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy az illetékes tárca vezetője
a turista-, illetve a kereskedelmi forgalom alakulásának megfelelően
a helyzethez igazodva rugalmasan intézkedjen, adott esetben a tiltás
szigorát enyhítse. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács foglalkozott az ügyészségi nyomozás
feltételrendszerének javításával is. Az ügyészségi szervezetekre
ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is
el kell látniuk, amelyek azelőtt a katonai ügyészség apparátusára
hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy öt városban -
Budapesten, Debrecenben, Győrben, Kaposvárott és Szegeden - helyi
nyomozóhivatalokat állítsanak föl. A többletköltségek
finanszírozására a költségvetésből 30 millió forintot kapnak az
ügyészségek.
Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak
adományozásával is. A legmagasabb állami kitüntetések átadására a
március 15-ei nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor.
Összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaítélését
javasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap az elképzelések
szerint megosztott Széchenyi-díjat, és ezúttal posztumusz-díjakat is
adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-díjat 15-en,
Széchenyi-díjat pedig 12-en kapnak. A kitüntetésre javasoltak között
van Latinovits Zoltán, Kodolányi János, Huszárik Zoltán, Márai
Sándor. Szóba került az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű
tevékenységet folytató személyiségek is kaphassanak ilyen
kitüntetést. Március 15-e alkalmából a kormány kiváló és érdemes
művészi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 érdemes
művész cím odaítéléséről döntöttek.
Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakás célú
állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos
jövedelemigazolást miként kell elkészíteniük az állampolgároknak.
Mint ismeretes, több képviselő a Parlamentben javasolta: az egy főre
jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a különböző
társadalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat
elfogadta, s ennek megfelelően a Minisztertanács is az állampolgárok
számára kedvezően döntött. Így nem kell figyelembe venni a
jövedelemigazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az
árvaellátást, a szociális támogatást, a gyermekgondozási segélyt és
a gyermektartási díjat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd
forintjába kerül az államkasszának, a költségvetés bevétele a
kamatadóból 6 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökken. A
módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik február 15-ig
befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek,
visszakapják a pénzt. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 19:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Ehhez azonban április 20-ig fel kell keresniük az Országos
Takarékpénztár helyi fiókját.
Az ülés napirendjén szerepelt a volt egyházi tulajdonú állami
ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvénytervezet is.
Hónapokkal ezelőtt tárgyalások kezdődtek a kormány és az egyház
között az államosított ingatlanok visszaadásáról. Az egyházak azt
igénylik, hogy visszakapják az érintett ingatlanok tulajdonjogát, és
a használók a visszaadásig bérleti díjat fizessenek. A kormány ezzel
nem értett egyet, bár elismerte, hogy annak idején az államosítások
során igazságtalanságok történtek. A Minisztertanács véleménye
szerint a tulajdoni bejegyzés megváltoztatása jelenleg még nem
járható út, mert így a korábbi eljárásokban vétlen jelenlegi kezelők
kerülnének hátrányos helyzetbe. Ráadásul a költségvetés sem képes a
bérleti díjakkal kapcsolatos többletterheket finanszírozni. Mivel ez
ügyben a választásokig várhatóan nem fog érdemi döntés születni,
ezért a kormány álláspontja az, hogy az új kormány hivatalba
lépéséig az érintett ingatlanok tulajdonviszonyai ne változzanak. A
jelentős tulajdoni korlátozás érvényre juttatásához azonban
törvényre van szükség, s az ezzel kapcsolatos javaslatot a jelenlegi
ülésén a Minisztertanács elfogadta.
Szó volt arról is, hogy dr. Csehák Judit miniszterasszonyt az
Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója meghívta,
két hónapon át Koppenhágában konzultánsi feladatokat lásson el. A
világszervezet azon dolgozik, hogy az 1991. évi európai regionális
bizottság részére kidolgozza az európai régióra vonatkozó
egészségpolitika átformált változatát. Ebben a munkában vesz részt
dr. Csehák Judit is. A Minisztertanács engedélyezte, hogy a
miniszterasszony két hónapra fizetésnélküli szabadságra menjen.
Végül a külügyi tárca képviselője arról tájékoztatta a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet csapatkivonásról folyó tárgyalások
jól haladnak, s előreláthatólag március 10-én aláírják az erre
vonatkozó megállapodást.
Ezután Bercsényi Botond kormánybiztos adott tájékoztatást az
MSZP, illetve jogelődje, az MSZMP vagyonának hasznosításával
kapcsolatos állami feladatokról. Elmondotta, hogy az MSZP az egész
ország területén 2230 ingatlant adott át az állami szerveknek
hasznosításra. Az átadott eszközök értéke 6 milliárd forint, az ingó
vagyon pedig 400 millió forintra tehető. A kormány tudomásul vette,
hogy az MSZP csak azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát tartja
meg a jövőben, amelyek a politikai munkához feltétlenül szükségesek.
(folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
E tekintetben - vagyis, mi az, ami feltétlenül szükséges - továbbra
is viták vannak az átadók és az átvevők között. A nézetkülönbségeket
tárgyalások útján igyekeznek a kormány és az MSZP szakemberei
tisztázni. Az MSZP korábban meglévő vagyonának mintegy 90 százalékát
adta eddig át. A fővárosban ez az arány alacsonyabb, ezért
tárgyalások folynak arról, hogy az MSZP további ingatlanokat
bocsásson a kormány, illetve a kijelölt szervek rendelkezésére. Ezek
között több nagy értékű ingatlan is szerepel. A hasznosítás során az
ingatlanok egy részét a hazai pártok rendelkezésére bocsátották.
Ezeket a vagyontárgyakat a pártok nem kezelői, hanem használati
joggal kapták meg, a végleges jogi rendezésre majd a választásokat
követően kerül sor. A pártok az ingatlanokra április 30-ig bérleti
szerződést kötöttek, s bérleti díjat is kell fizetniük. Azonban,
hogy ne legyen lényeges különbség az MSZMP, illetve az MSZP által
kezelői joggal birtokolt létesítmények és a bérelt ingatlanok
költségei között, ezért a kormány erre az időszakra a pártoknak
kedvezményes, az önköltséget alig meghaladó bérleti díjakat
állapított meg.
Az ingatlanok egy részét - az üdülőket, vendégházakat -
idegenforgalmi célra fogják hasznosítani. A kormány megbízta az
Állami Fejlesztési Intézetet ezeknek a létesítményeknek a
felértékelésével, s hasznosításuk megszervezésével. Bercsényi Botond
azonban hangsúlyozta: mindenképpen megfelelő időt akarnak
biztosítani a hasznosítás előkészítésére, a versenyeztetés
feltételeinek megteremtésére. A kormány nem kívánja elkótyavetyélni
a nagy értékű ingatlanokat, még akkor sem, ha eddig az MSZMP
vagyonhasznosításából jelentős bevételre még nem tett szert. A
művelődési tárca eddig 16 nagy értékű létesítményt kapott meg és 251
kisebbet, helyi jellegű művelődési, oktatási célra. A bíróságok, az
egészségügyi tárca, a Belügyminisztérium szintén kapott épületeket.
Bercsényi Botond röviden szólt arról is, hogy a kormány
kezdeményezte az MSZMP által alapított kft.-k helyzetének
felülvizsgálatát. Tudomásuk van arról, hogy ez a munka megkezdődött,
s egyes kft.-k megszüntetése folyamatban van, amit üdvözöl a
Minisztertanács. Többek között a Fejér megyei Komfort Plusz és a
Veszprém megyei Cimbriana kft.-ről van szó.
Végezetül Bajnok Zsolt arról is beszámolt, hogy a
Minisztertanács ülésén személyi kérdésekről is döntöttek. A testület
felmentette az Országos Tervhivatal három elnökhelyettesét, Craveró
Róbertet, dr. Dóró Györgyöt - kettőjüket március 31-ei hatállyal -
és Illés Jánost április 30-ai hatállyal; mindhármukat érdemeik
elismerése mellett és nyugdíjba vonulásuk alkalmával. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormány javaslatot tett az ideiglenes köztársasági elnöknek
kinevezésekre, illetve előléptetésekre. A Minisztertanács
vezérőrnagyi kinevezésre javasolja dr. Birkás János ezredest, a
Magyar Néphadsereg Központi Katonai Kórházának parancsnokát, Csurgay
Miklós ezredest, az első honi légvédelmi hadtestparancsnok első
helyettesét, Reininger Ambrus ezredest, a második gépesített hadtest
parancsnokát, Scharrer János ezredest, az MN kiképzési és
szárazföldi csoportfőnök-helyettest, Szabó János ezredest, a Kossuth
Lajos Katonai Főiskola parancsnokát és dr. Szabó Miklós ezredest, a
Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola parancsnokát. Javasolja a
Minisztertanács dr. Ilcsik Sándor vezérőrnagy, belügyminiszter-
helyettes rendőr-altábornaggyá kinevezését. Ugyancsak javasolja a
kormány Nováki Balázs határőr-ezredes, a BM Határőrség törzsfőnöke
kinevezését határőr-vezérőrnaggyá, Láposi Lőrinc rendőr ezredes, a
BM Országos Rendőr-főkapitánysága bűnügyi csoportfőnöke és dr. Tóth
Antal rendőr-ezredes, a Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitány
kinevezését rendőr-vezérőrnaggyá. (MTI)
1990. február 26., hétfő 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe
|
-----------------------------
1990. február 26., hétfő - Mai mtib1056 számú, Ülést tartott a
Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész) című hírünk 1.
bekezdésének 7-8. sorában a szöveg helyesen:
...kiképzési és szárazföldi főcsoportfőnök-helyettest, ...
----
(MTI)
1990. február 26., hétfő 20:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|