 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az Alkotmánybíróságon (2. rész)
|
A ,,többségi vélemény,, indokait dr. Solt Pál alkotmánybíró
foglalta össze. Eszerint: az, hogy az elméletileg szükségesnél több
adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két
jog konkurenciáját - a választás törvényessége, illetve ezen
összefüggésben állampolgárokat megillető azon jog, hogy maguk
rendelkeznek saját adataik nyilvánosságra hozásáról - az előbbi
javára oldotta fel az Alkotmánybíróság.
A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíróság
működéséről, a napirenden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is
nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán
elhangzott: az Alkotmánybíróság működése nem egyszerűen épület
kérdése. Mivel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a testület
ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket,
ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a
munkájukhoz nélkülözhetetlen szakmai, szellemi infrastruktura, a
szakirodalom kizárólag Budapesten hozzáférhető, még hosszú ideig
ténylegesen a fővárosban tevékenykednek az alkotmánybírák.
A sajtótájékoztatón szóltak arról is, hogy a beérkező
indítványok először a főtitkához kerülnek, aki - sok esetben az
alkotmánybírákat segítő szakértők véleményének ismeretében - az
elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbítja, amelyekben a
testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja.
Dr. Holló András szükségesnek tartotta emlékeztetni az
újságírókat arra, hogy az állampolgárok mely esetekben fordulhatnak
az Alkotmánybírósághoz. Csak az nyújthat be alkotmányjogi panaszt,
aki úgy érzi, hogy - egy államigazgatási vagy bírói határozat nyomán
- alapjogában sérelmet szenvedett, s ezért annak a jogszabálynak az
alkotmányosságát vitatja, amely alapján a döntés született. Az
indítvány a jogerős határozat kézhezvételétől számított 60 napon
belül, és csak akkor terjeszthető elő, ha az érintett már minden
jogorvoslati lehetőséggel élt.
A főtitkár tájékoztatást adott a döntésre váró ügyekről is. Mint
mondotta, az országgyűlés február végi ülésszakán ismertetik a
testület határozatát arról, alkotmányerejű-e a családjogi törvény,
illetve annak módosítása. Március első felében Esztergomban
nyilvános tárgyaláson foglalkoznak az úgynevezett kamatadó
kérdésével. Rövidesen döntést hoznak a halálbüntetés és az abortusz
alkotmányossága tekintetében. Számos olyan beadvány érkezik amely
azt kifogásolja, hogy egy alsóbb rendű jogszabály ellentétes egy
magasabb rendűvel. Ugyancsak megvizsgálják - egy konkrét ügy kapcsán
- a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Egy Algírból
érkezett kérésre foglalkoznak a jogszerűen külföldön tartózkodó
magyar állampolgárok szavazati jogának problémájával is. (folyt.)
1990. február 14., szerda 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|