 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés (40. rész) - Dió 4.
|
Az elnöklő Horváth Lajos ezután javaslatot tett az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának a személyét jelölő bizottság
tagjaira. Miután az egyik képviselő személyes okok miatt
visszalépett, a döntést elhalasztották.
Az ebédszünet után az Országgyűlés Hámori Csaba, illetve Raffay
Ernő önálló képviselői indítványáról döntött. A plénum Hámori Csaba
törvényjavaslatát fogadta el: ennek értelmében mindazok, akik
1980-tól magas köztisztséget töltöttek be, kötelesek
vagyonnyilatkozatot tenni egy parlamenti vizsgáló bizottság előtt.
(Raffay Ernő előterjesztése ettől annyiban különbözött, hogy ő
1968-ig visszamenőleg javasolta a vagyonnyilatkozatot.)
Ezután arról döntöttek, hogy a február végi ülésszakon
napirendre tűzik Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) kamatadó ügyében
tett önálló indítványát.
Molnár Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok, 11. vk.) Karcag
gázellátásának ügyében interpellált az ipari miniszterhez még
októberben. Akkor a plénum a miniszteri választ nem fogadta el. Az
interpellációt megtárgyalta az ipari bizottság, amelynek jelentését
ezúttal az interpelláló képviselő és az Országgyűlés is elfogadta.
Géczi István (Budapest, 49. vk.) az Észak-Pesti
Kórház-Rendelőintézet építése ügyében interpellált a szociális és
egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit válaszát a képviselő és az
Országgyűlés egyaránt elfogadta.
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) annak érdekében interpellált,
hogy a személygépkocsi-vásárlásra letétbe helyezett előleg kamatának
felső határa, éves korlátozás nélkül a mindenkori látra szóló betéti
kamat felső határa legyen. Kunos Péter pénzügyminisztériumi
államtitkár válaszát sem az interpelláló, sem a Parlament nem
fogadta el.
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) a kisvállalkozók bevitt
vagyona tárgyában interpellált. A pénzügyminisztériumi államtitkár
válaszát sem ő, sem képviselőtársai nem fogadták el.
Balla Éva (Budapest, 46. vk.) az MSZP vagyonának
elszámoltatásáról hozott népszavazási döntés végrehajtása tárgyában
interpellált a miniszterelnökhöz. Bercsényi Botond kormánybiztos
válaszát nem fogadta el sem a képviselő, sem a törvényhozó testület.
László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 14. vk.) ugyancsak a
miniszterelnökhöz interpellált megyéje 1990. évi egységes
pénzalapjának hiánya tárgyában. Békesi László pénzügyminiszter
írásbeli válaszát és Kunos Péter kiegészítését László Béla nem
fogadta el, s javaslatára az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy e
témában ezúttal nem dönt. (folyt. köv.)
1990. február 1., csütörtök 18:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|