 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés (20. rész)
|
Az ebédszünet után az Országgyűlés önálló képviselői
indítványokról döntött. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
ülését követően Raffay Ernő módosította előterjesztését, a
törvényjavaslat kiegészült azzal, miszerint a jelenleg működő pártok
és társadalmi szervezetek országos vezetői is tegyenek
vagyonnyilatkozatot. Hámori Csaba és Raffay Ernő indítványa között
mindössze az időpont volt a különbség. Hámori Csaba azt javasolta,
hogy az egyes állami és pártfunkciót betöltött vezetők 1980-ig,
Raffay Ernő pedig, hogy 1968-ig visszamenőleg tegyenek
vagyonnyilatkozatot.
Először a Hámori-féle törvényjavaslathoz érkezett egyetlen
módosító javaslatról szavaztak a képviselők. A Parlament
elutasította Vass Józsefné indítványát, miszerint a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ki kell terjeszteni a
gazdasági élet felelős szereplőire is.
Ezt követően Raffay Ernő törvényjavaslatáról döntöttek: a
jelenlévő képviselők mindössze 42 százaléka támogatta azt. Az
elnöklő Jakab Róbertné ezután Hámori Csaba javaslatát szavaztatta
meg: e változat a szavazatok 56 százalékát kapta meg. Így a törvény
értelmében mindazok, akik az 1980-tól számított két parlamenti
ciklus idején magas köztisztséget töltöttek be - az Elnöki Tanács
elnökei és tagjai, a Minisztertanács elnökei, a miniszterek, az
államtitkárok, az Országgyűlés elnökei, alelnökei, valamint a
Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei -, kötelesek
vagyonnyilatkozatot tenni. Az Országgyűlés kezdeményezi, hogy azok
is tegyenek önkéntes erkölcsi és vagyonnyilatkozatot, akik jelenleg
magas állami tisztséget viselnek, valamint a párt- és társadalmi
szervek országos tisztségviselői.
A Parlament ezután elhatározta, hogy vizsgálóbizottságot hoz
létre, amely előtt kell majd az érintetteknek nyilatkozniuk. E
testület tagjaira a parlamenti politikai csoportok vezetői tesznek
javaslatot.
Ezt követően a törvényhozó testület egy újabb képviselői önálló
indítvány napirendre tűzéséről döntött. Bozsó Lajosné (Budapest, 10.
vk.) a múlt heti ülésszakon sürgősségi tárgyalást kérve önálló
indítványt nyújtott be, amelyről azonban még nem határoztak. A
képviselőnő indítványozza, hogy a Minisztertanács azon rendeletét,
amely - a kamatadó-törvény részeként - szabályozza az egy főre jutó
jövedelem kiszámítását, az Országgyűlés helyezze hatályon kívül, és
alkosson olyan törvényt, amely a mindenkor érvényes létminimum
kiszámításánál nem veszi figyelembe a kapott családi pótlékot,
árvaellátást, szociális támogatást, a tartásdíj és a
gyermekgondozási segély összegét. (folyt.köv.)
1990. február 1., csütörtök 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|