|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Jugoszláv lapok a JKSZ félbeszakadt kongresszusáról
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. január 24. szerda (MTI-TUD) - A JKSZ
rendkívüli kongresszusának keddre virradóra történt megszakítását.
kommentálva a Borba szerdai száma megállapította: a kongresszus megmutatta a párt igazi értékét. Most mindenki világosan láthatta, mily kevés kell ahhoz, hogy a hajdan erős ,,épület,, hirtelen kártyavárként összedőljön. De valószinűleg sikerült annyit elérni, hogy sor kerül majd a jugoszláv kommunisták első olyan kongresszusára, amely nem előre megírt forgatókönyv alapján zajlik. Az ország állampolgárainak hozzá kell szokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy a jövőben nem egy agyonpolitizált társadalomban fognak élni.
A kongresszus megszakítása nem a szlovén küldöttek demonstratív kivonulása miatt következett be, hanem Szlovénia, Horvátország, Makedónia, Bosznia-Hercegovina és a jugoszláv néphadsereg kommunistáinak állásfoglalása eredményeként - írta a zágrábi Vjesnik. - Világossá vált, hogy Milosevicsnek és híveinek politikája Jugoszláviában objektíve elszigetelte Szerbiát. Sőt, Szerbia az európai politikai változások térképén a neosztálinizmus egyik utolsó fellegvára lett. Milosevics politikája közel három éven át a nacionalista szentimentalizmus hullámain, az ország konzervatív köreiben és személyiségeiben támogatásra lelve gyakorlatilag egész Jugoszláviát meggátolta abban, hogy idejében, bizonytalanság nélkül bekapcsolódjék a demokrácia, a többpártrendszer, a jogállam és az emberi szabadság általánosan elfogadott nemzetközi irányzataiba. Az a gyorsaság, amellyel a szlovéniai küldöttek kivonulását Szlobodan Milosevics megpróbálta a maga javára kihasználni, megmutatta politikájának igazi szándékait, de egyben azt is, hogy ez a politika kudarcot vallott, nem lehet az egész országra rákényszeríteni.
A ljubljanai Delo szerint ,,az a tény, hogy az egységes jugoszláv kommunista szövetség megszűnt létezni, nem jelenti azt, hogy Jugoszlávia lényegesen megváltozik. Az eddiginél azonban jobb lehet, mert közelebb kerül a jogállamhoz, a többpártrendszerű politikai pluralizmushoz, a parlamenti demokráciához.+++
1990. január 24., szerda 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|