|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
JKSZ-kongresszus - az ütközés eredménye (2.rész)
|
A kongresszuson nem az ország két tagköztársasága, Szlovénia és Szerbia, vagy ezek politikai vezetése ütközött, hanem két koncepció csapott össze. A szlovén álláspont a JKSZ demokratikus centralizmusának feladását, a monolit egységű párt helyett az önálló köztársasági pártok szabad szerveződését képzeli el oly módon, hogy a megújult párt a többpártrendszerű, demokratikus választásokon indulván kiharcolja a baloldal hatalmon maradását, s aztán a jogállam megteremtését, a jugoszláv föderáció korszerűsítését, az emberi szabadságjogok maradéktalan biztosítását, a gazdaság és a politikai intézményrendszer gyökeres reformját, egyebek között a piacgazdaság létrehozását. A legmarkánsabban Szerbia által képviselt másik álláspont a JKSZ-t egységes, monolit szervezetként képzeli el, amely a politikai pluralizmus köntösében lényegében fenntartaná az eddigi állampártot és pártállamot.
A jövőről most csak találgatások folyhatnak. Érdekes Branko Horvat professzornak, az ország egyik legismertebb közgazdászának véleménye: ,,Most két kommunista pártot kellene létrehozni. Mindegyik országos jellegű lenne. Az egyik a demokratákat, a reformereket, a másik a konzervatívokat, a neosztálinistákat tömörítené. Az előbbit Milan Kucsan (a szlovéniai politikusok vezéralakja), a másikat pedig Szlobodan Milosevics (a szerbiai politikai csúcs vezetője) neve fémjelezné. Igen hamar eldőlne, hogy melyik pártnak van a kettő közül létjogosultsága. +++
1990. január 23., kedd 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|