 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
JKSZ-kongresszus - az ütközés eredménye (1.rész)
|
Belgrád, 1990. január 23. kedd (MTI-TUD) - A JKSZ első
rendkívüli kongresszusa lehangoló eseményként kerül be a közel 2
millió tagot számláló jugoszláv párt történetébe. Az 1665 küldött a
harmadik nap végén tanácskozásának megszakítására kényszerült és
dolgavégezetlenül tért haza, mert bebizonyosodott, hogy az ország
alkotmányában egyelőre még a társadalom eszmei-politikai vezető
erejeként szereplő szövetséget súlyos belső ellentétek gyötrik,
képtelen lépést tartani a változó világgal, nem tud egyöntetű,
világos választ adni az élet által felvetett kérdésekre.
Tagszervezetei a közeledés helyett inkább eltávolodnak egymástól -
olyan időszakban, amikor az európai porondon a népek, államok
közelednek egymáshoz.
Az elmúlt hónapokban már félreérthetetlenül megmutatkozott, hogy
a JKSZ a valójában már elvesztett vezető szerepét csak teljesen új
programmal, új ideológiával és új szerveződéssel kísérelheti meg
visszaszerezni. A párt monopolhelyzetét a valóság már megszüntette,
hiszen Horvátországban 12, Szerbiában és Szlovéniában 7-7,
Koszovóban 3, Crna Gorában és a Vajdaságban pedig 2-2 demokratikus
ellenzéki párt kezdte meg működését. A rendkívüli kongresszusnak
éppen azt kellett volna megmutatnia, hogy a jugoszláv kommunisták
monopolhelyzetükről lemondva, a politikai pluralizmus viszonyai
között, a többpártrendszerben is képesek új programjukkal talpon
maradni, sőt az ország legerősebb pártjaként tovább működni. A
legmagasabb pártfórum azonban ország-világ előtt elsősorban csak a
kizárólagosságra való törekvésről, türelmetlenségről,
összeférhetetlenségről tanúskodott. A küldöttek egy része azt
tekintette fő feladatának, hogy vádakat zúdítson másokra és minden
áron a saját akaratát, törekvéseit érvényesítse.
Nagyon is valószínű, hogy legközelebbi hetek és hónapok a párt
taglétszámának érzékeny csökkenése jegyében telnek el, tíz- és
százezrek fogják visszadni tagsági könyvüket. (folyt.)
1990. január 23., kedd 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|