 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Jugoszláv probléma
|
------------------
London, 1990. január 22. (BBC, Panoráma) - Vajúdik a szövetségi
rendszer Jogoszláviában is. Még tart a vita a Jugoszláv Kommunista
Párt kongresszusán arról, mi legyen a párt szerepe, ha lemond
hatalmi monopóliumáról? A kelet-európai ügyek szakértője, Fodor
György veszi szemügyre ezt a kérdést, amely három napja
foglalkoztatja a pártkonferenciát.
- Minden jel arra mutat, hogy már nem is annyira a párt
alkotmányba foglalt vezető szerepe a vitapont, az már szinte
biztosra vehető, hogy lemondanak róla, hanem inkább a párt új
struktúrája a nézetkülönbségek tárgya. Két tábor van: az egyik -
Szlovéniával az élén - az egyes köztársaságok pártjainak
függetlensége mellett kardoskodik. A másik tábor vezetője Szerbia -,
ezek a központi pártintézményeknek az egész államszövetségre
kiterjedő hatalmát akarják megerősíteni. A szerbek tehát ebben, és
más vonatkozásban is a központosítás hívei: centristák -, a
szlovének pedig a köztársaságok függetlenségét szorgalmazzák.
Az elmúlt évtizedekben a kommunista párt egyeduralma a
kormányzás sarkköve volt, és Tito alatt például az egyes
köztársaságok alkotmányos jogait nem vették tekintetbe. Halála után
a hatalom fokozatosan átcsúszott a köztársaságok pártvezetőinek
kezébe, és a központi kormányzat jelentősen meggyöngült.
A jelenlegi vita tehát azon a feltételezésen alapul, hogy az
államhatalom ott lesz a legerősebb ahol a párt -, vagyis vagy
Belgrádban, vagy a különböző köztársaságokban. Ez azonban idejétmúlt
elképzeléssé válik, mihelyt a párt lemond vezető szerepéről. Akkor
az országot a nemzetgyűlés fogja vezetni, melyet demokratikus úton
választanak meg. (folyt.)
1990. január 22., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|