 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
JKSZ-kongresszus - sajtókonferencia - részletes (2. rész)
|
A Szlovén KSZ részéről Békés Péter és Milan Pinter, a Szlovén
KSZ elnökségének két tagja válaszolt az újságírók kérdéseire. A
kongresszus eddigi fejleményeit érintve elutasították azt a
beállítást, hogy a szlovének szeparatista politikát folytatnak, s
csak arra várnak, hogy kiválhassanak a pártból. A mi szándékunk az
volt, hogy világosan megfogalmazzuk a demokratikus átalakulás
kereteit - szögezték le a sajtókonferencán. Hangoztatták, hogy nincs
értelme a kompromisszumoknak, ha azok meghosszabbítják az
,,agóniát,,. Az országban már tíz éve tart a válság, s közben
bebizonyosodott, hogy csak a demokratikus reformok jelentenek
kiutat. Szerintük a szövetségen belül - bár kedvezően változtak az
erőviszonyok - túl sokat beszéltek arról, hogy a párt szakított a
sztálinizmussal, anélkül, hogy megfelelő eredményre jutottak volna.
Súlyos példaként említették ezzel kapcsolatban Koszovót, s
szorgalmazták, hogy mielőbb oldják fel az itt kihirdetett rendkívüli
intézkedéseket. Elfogadhatatlan - mondották - hogy egyeseket
politikai meggyőződésük miatt előbb a pártból, majd munkahelyükről
is eltávolítanak.
A mi esetünkben nem szeparatizmusról van szó - hangoztatta Békés
Péter - hanem arról, hogy a totalitárius integráció helyett
demokratikus integrációt sürgetünk.
Milan Pinter arról beszélt, hogy Szlovéniában a párton belül már
győzött a reformirányzat, amely lépést akar tartani a leghaladóbb
európai baloldali törekvésekkel. A többpártrendszerre és a szabad
választásokra irányuló törekvés Szlovéniában épp a KSZ-től
származik- mondotta. Ha javaslatainkat elutasítanák, az nem vezetne
elszakadásunkhoz, csupán ahhoz, hogy már nem lennénk képesek az
eddigi keretek közt dolgozni. A párt unitarizmusa nem valósítható
meg egy szövetségi rendszerű országban, ez már 1968-ban
bebizonyosodott, s mi a 68-as generációhoz tartozunk - mondotta.
Elfogadhatatlanok azok a szervezési elvek, amelyek a párt illegális
időszakából származnak - fűzte hozzá, s kitért arra is, hogy
Szerbiában is teret hódít a reformfolyamat, de ez a párton kívül
történik. Feltettek egy olyan kérdést, hogy miért beszél a Szlovén
KSZ a nép nevében, amikor csak a nép egy részét képviseli. Milan
Pinter erre úgy válaszolt, hogy a párt programját, Milan Kucsan
akkori pártelnököt a szlovén választók 80 százaléka támogatta. +++
1990. január 22., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|