 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
JKSZ-kongresszus: a tét a túlélés (2.rész)
|
Az újonnan alakult ellenzéki demokratikus pártok tekintélyüket,
népszerűségüket a JKSZ eddigi tevékenységének, gyengeségeinek
bírálatával, felelősségének hangoztatásával akarják elérni. Egyelőre
azonban a JKSZ kivételével egyetlen olyan párt sincs, amely egységes
jugoszláv programmal lépett volna a nyilvánosság elé. Nacionalista,
soviniszta pártok működését nem engedélyezik. Éppen ezért a napokban
betiltották a szerbiai ,,Szava,, egyesületet, amely ,,nemzeti
színezetű,, párttá akart átalakulni.
A másik kulcsfontosságú kérdést a szlovén kommunista szövetség
központi bizottsága tűzette a kongresszus napirendjére. A javaslat
szerint a JKSZ a demokratikus centralizmus elvét feladva a szabad
akaratuk alapján szövetségre lépő tagköztársasági és tartományi
pártok egyesülése lenne. Ha ezt a legmagasabb pártfórum elveti, a
szlovén kommunisták semmilyen más szerveződési formát sem tartanak
kötelezőnek önmagukra nézve. Ez pedig később kihatna Jugoszlávia
föderatív államrendjére is. (Az ország hat köztársasága közül
jelenleg csak Szlovénia alkotmánya rögzíti a föderációból való
esetleges kilépést is magában foglaló önrendelkezési jogot).
Az utóbbi hetekben a köztársasági és tartományi párt- és állami
vezetőségek közötti feszültség némileg enyhült. Úgy tűnik, hogy a
legmagasabb pártfórumon így viszonylag könnyű lesz egységes
álláspontot kialakítani a gazdaság és a politikai intézményrendszer
reformjának több, korábban vitatott irányelvében. Igaz, a
felgyorsult belső mozgások időközben túlhaladták például a JKSZ
álláspontját a gazdasági rendszer ,,gyökeres átalakításáról,, mert a
szövetségi parlament január 1-ével törvényerőre emelte a
Markovics-kormány csomagtervét. Ehhez kell tehát igazodni.
A több mint négy évtizede uralkodó párt kongresszusának
költségeit ezúttal először - parlamenti döntés nyomán - nem fedezi a
szövetségi költségvetés. A pénz jelentős részét szponzorként az
ország négy nagy termelő vállalata biztosítja. Főként takarékossági
okokból külföldi küldöttségeket sem hívtak meg.
Nem közömbös, hogy a következő két évre melyik köztársasági vagy
tartományi kommunista szövetség képivselője lesz a KB elnöke. Az
elnökségnek a jövőben 23 helyett 15 tagja lesz, akiket 27 jelölt
közül titkos szavazással választanák meg. Érezhető a fiatalítási
szándék. A jelöltek között csak két ismert név van: Milan
Pancsevszki, a KB elnökség jelenlegi elnöke és Stefan Korosec, a KB
elnökség titkára.
Úgy tűnik tehát: a jugoszláv pártban is végleg lezárul egy
korszak. Az uj szakaszra vár a dogmák feladása , a bekapcsolódás
napjaink európai folyamataiba.
Márkus Gyula (Belgrád)
1990. január 18., csütörtök 13:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|