 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
JKSZ-kongresszus: a tét a túlélés (1. rész)
|
Belgrád, 1990. január 18. csütörtök /MTI-Panoráma/ - Az
új-belgrádi ,,Száva,, központban nem jelent különösebb nehézséget
felkészülni akár egy előre be nem tervezett nagyszabásu
tanácskozásra. A JKSZ szombaton kezdődő 14. kongresszusa csak
részben ilyen ,,váratlan,,: bár öt hónappal előbb tartják az
eredetileg tervezettnél, de már egy ideje tudott, hogy az ország
elhúzódó és kiéleződött politikai, társadalmi és gazdasági
válsághelyzetében elkerülhetetlen a tanácskozás. A kongresszus
történelminek igérkezik olyan szempontból, hogy ha elmarad a világos
válasz a megoldásra váró kérdésekre, akkor a párt menthetetlenül
letűnik a politikai szintérről.
Az 1665 küldöttnek arról kell döntenie, hogy bevezessék-e a
többpártrendszert, vagy u.n. pártnélküli politikai pluralizmust
hozzanak létre. Ez utóbbi nézetet még egy-két hónappal ezelőtt
főként a vajdasági és a szerbiai kommunisták képviselték. A
szocialista országokban felgyorsult demokratizálási folyamatok
azonban Jugoszláviára is hatottak. Szlovénia és Horvátország után az
elmúlt hetekben Szerbiában és Crna Gorában is egymás után alakultak
meg az ellenzéki demokratikus pártok, s adminisztratív eszközökkel
ezt nem lehetett volna megakadályozni, éppen ezért meg se
kisérelték. Így a kongresszus kész tények előtt áll: nem maradt más
hátra, rá kell ütnie a pecsétet a többpártrendszer kialakítására.
Stefan Korosec, a JKSZ KB elnökségének titkára a napokban
hangsúlyozta, hogy ,,a jövő útja nem lehet az elnyomás és a
monolitikus egység, hanem a szabadság és a politikai pluralizmus. A
JKSZ továbbra is az ország egyik meghatározó politikai, társadalmi
ereje akar maradni, részesedni kíván a politikai hatalomból, de ezt
a jogot demokratikus, szabad választásokon, titkos szavazással
szándékozik kivívni magának,,.
Nemrég még úgy gondolták, hogy a következő öt év alatt térnek át
a parlamenti demokráciára. Az idő azonban sürget. Bár nincs
hivatalos döntés, mégis egyértelmű, hogy az április 8. és 12. között
sorrakerülő általános választásokat néhány tucat politikai párt
részvételével tartják meg. ,,Ha a választásokon - mondta Korosec - a
kommunista szövetség győz, akkor az új dolog lesz az egész
szocialista világ, az egész kommunista és munkásmozgalom számára, ha
viszont vereséget szenved, akkor koalícióra fog lépni az addigra
párttá átalakuló népfronttal. A legutóbbi közvéleménykutatás
kommunista választási győzelmet ígért, de nem szabad figyelmen kívül
hagyni azt a tényt, hogy országszerte kommunistaellenes hangulat
uralkodik. (folyt.)
1990. január 18., csütörtök 13:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|