|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula választási nagygyűlése Siófokon (1. rész)
|
1990. március 6., kedd - A szovjet csapatok kivonását a
jelenlegi magyar kormány nem presztizskérdésnek tekinti, hanem
alapvető nemzeti érdekként kezeli - jelentette ki Horn Gyula
külügyminiszter a kedden este Siófokon tartott választási
nagygyűlésen. A Magyar Szocialista Párt Somogy megyei listavezető
képviselőjelöltje az e témakörre vonatkozó kérdésekre válaszolva
elmondta, hogy március 10-én Moszkvában azért szeretné aláírni a
megállapodást, hogy a csapatkivonás mielőbb megkezdődhessen, hiszen
előrelátható, hogy hosszadalmas folyamatról van szó.
A szovjet alakulatok és ezek fegyverzetének, hadianyagainak kiszállításához több mint 2000 vasúti szerelvényre lesz szükség - mondta Horn Gyula -, így fizikailag is képtelenség a 12 párti tanácskozáson elhangzott követelés, hogy három hónapon belül az utolsó szovjet katona is távozzék Magyarországról. A külügyminiszter utalt arra, hogy a csehszlovák kormány 1991. júniusi határidővel kötötte meg a hasonló tartalmú megállapodást, pedig ott lényegesen kevesebb szovjet hadianyag halmozódottt fel, mint hazánkban. Amennyiben a magyar-szovjet megállapodás most mégsem jönne létre, hanem a választások utáni új kormány kötné meg azt, ez Horn Gyula szerint csupán a csapatkivonás határidejének bizonyos halasztódását vonná maga után.
A külügyminiszter a magyar-román viszony alakulásáról s általában a környező országokban élő magyar nemzetiségek helyzetéről is kifejtette álláspontját. Osztotta a választási gyűlés résztvevőinek azon aggodalmát, hogy e tekintetben az utóbbi hetekben kedvezőtlen jelek észlelhetők. Elmondta, hogy december 29-én Bukarestben 18 pontban összegezték azokat a teendőket, amelyek új alapokra helyezhették volna hazánk és Románia kapcsolatát. Ezek közül azonban március 5-éig csupán egyetlen pont, egy vízügyi megállapodás teljesült. Horn Gyula hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak azt az érvelést, miszerint az új román kormány idejét, energiáját számtalan egyéb feladat köti le. Példaként említette magyar könyvek bevitelének tilalmát, amelynek elrendelésével nem késlekedtek, visszavonása ügyében azonban több esetben a magyar fél türelmére appelláltak. Ez a kérdés többszöri üzenetváltás után ugyan megoldódott, de a nemzetiségeket érintő egyéb vitás ügyekben a magyar kormányzatnak továbbra is nagyon határozott és következetes magatartást kell tanusítania, s nem csak Románia viszonylatában. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 21:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|