 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel privatizációs törvény
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. március 6. kedd (MTI-tud) - A lengyel kormány
elfogadta a privatizációs törvény tervezetét, amelyet a parlament
alsóháza két fordulóban fog megvitatni, majd a szenátus elé kerül és
csak ha mindkét ház jóváhagyta, akkor lép érvénybe, valószínű még az
év első felében.
A tervezet lényege az, hogy az állami vállalatok
privatizációjáról a ,,tulajdonátalakító állami ügynökség,, elnöke
döntene, mégpedig azok után, hogy az állami vállalatot először a
kincstár tulajdonát képező egyszemélyes részvénytársasággá
alakítanák, hogy aztán nyílt, a társadalom által jól ellenőrizhető
módon értékesíthessék ennek részvényeit.
Természetesen ez nem zárná ki egyszerűbb formák alkalmazását:
vagyontárgyak közvetlen értékesítését, bérbeadását, vagy az állami
vállalat teljes értékesítését licit útján. A bonyolultabb forma
akkor kötelező, ha a vállalat rosszul prosperál, így feltehető: az
állam csak értéken alul tudna szabadulni tőle. Ilyen esetben az
ügynökségnek meg kell próbálni a cég gazdálkodását rendbe hozatnia
és csak utána áruba bocsátani.
A törvénytervezet szerint az alkalmazottak számára kedvezményes
részvényeket bocsátanak ki, amelyek értéke elérheti a részvények
teljes értékének 20 százalékát. A kisebb vállalatok dolgozói
egyszerűen át is vehetik munkahelyük tulajdonjogát, vagy bérelhetik
azt, amennyiben annak alapító tőkéje legalább 20 százalékát az
államkasszába befizetik. A privatizáció éves összegéről, vagyis az
áruba bocsátott állami vagyon nagyságáról a kormányfő javaslata
alapján a lengyel parlament dönt évente. A kormány szabja meg azon
cégek körét is, amelyek csak a kormány külön engedélyével
kerülhetnek magánkézbe. +++
1990. március 6., kedd 12:48
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|