|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai
Főügyészhez (1. rész)
(OS)
|
1990. március 6., kedd - Tisztelt Főügyész Úr
A főügyészségnél az úgynevezett Duna-gate belügyi botrány néven ismertté vált ügyben, az ügyészség határozata ellen panasszal élünk, az alábbiak szerint:
1. Indokolatlan volt és sérti a feljelentő törvényes érdekeit, hogy az ügy iratait titkosították. Indokolatlan volt, hiszen a miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy utasítást fog adni a titkosítás megszüntetésére, ami önmagában is mutatja, hogy a titkosítás eleve nem volt indokolt. Az indokolatlan titkosítás sérti ugyanakkor az ügyben részt vevők - így a feljelentők-törvényes érdekeit, hiszen a panaszt emlékezetből, tehát úgy kell elkészíteni, hogy az ügy iratai a panasz elkészítésekor nem állnak rendelkezésre.
A fentiekből következően tehát a panaszunkban a leglényegesebb kérdésekre szorítkozunk csupán, másrészt fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy amennyiben az ügy iratait módunkban áll majd kimerítően tanulmányoznunk, a panaszunkat kiegészítsük.
2. Törvénysértően enyhe az ügyészi megrovás, melyet az ügyészség a Belügyminisztérium vezetőivel, Pallagi Ferenccel és Horváth Józseffel szemben alkalmazott. A határozat ugyan megállapítja a Belügyminisztérium vezetőinek felelősségét, másrészt azonban arra a következtetésre jut, hogy a felelősök leváltása és a Belügyminisztérium átszervezése következtében, tettük társadalomra veszélyessége csekéllyé vált.
Ezzel a megállapítással szemben az a véleményünk, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyessége igen nagy. Abszurd az az álláspont, mely azon okból állapítja meg a társadalomra való csekély veszélyességet, hogy az elkövetőknek a jövőben már nem lesz módjuk hasonló bűncselekményt elkövetni. A társadalomra veszélyesség mértékét abból a szempontból kell megállapítani, hogy a vizsgált bűncselekményekhez hasonló vagy azokkal azonos cselekmények, tehát maguk a cselekmények mennyire veszélyesek a társadalomra.
Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit folyamatosan tájékoztatják. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai
Főügyészhez (2. rész)
(OS)
|
Utalunk azonban arra is,hogy a szabad választásokat követően bármelyik párt nyeri meg a választásokat, az új államigazgatásnak nyilvánosan kell működnie, a választásokat követően sem szabad a belügyi szerveket pártpolitikai célokra felhasználni. A büntetőeljárásnak generálpreventív hatása az kellene, hogy legyen, hogy minden későbbi belügyminisztériumi vezetőt visszatartana hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A törvénysértően enyhe megrovásokból azonban a Belügyminisztérium vezetői azt a következtetést vonhatják le, hogy bármilyen súlyos bűncselekményt elkövethetnek, legfeljebb felmentik őket állásukból, de súlyosabb következménnyel nem kell számolniuk.
3) Panasszal élünk továbbá amiatt is, hogy Végvári Józsefet is megrovásban részesítették, holott ő nem követett el bűncselekményt, amint azt maga az ügyészi határozat is megállapítja. Nevezett, ha belső belügyi szabályt megsértett is, az alkotmányos rend védelme érdekében lépett fel, így tettének társadalomra veszélyessége valóban elenyésző.
Tisztelettel: Szabad Demokraták Szövetsége dr. Eörsi Mátyás
(OS)
1990. március 6., kedd 15:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|