 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A papírforma szerint zárult a SZOT-kongresszus
|
----------------------------------------------
München, 1990. március 5. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap ért
véget a szakszervezetek XXVI. országos kongresszusa, amelyen a
papírforma szerint alakult a végeredmény - legalábbis ami Nagy
Sándor újraválasztását illeti. A kongresszusról Szilágyi Sándor
kommentárját hallják, Budapestről:
- Nagy Sándort, a SZOT titkárát választotta elnökéül a
szakszervezetek új szövetsége. Már ez a puszta tény is elegendő,
hogy kétkedve fogadjuk a szakszervezeti mozgalom megújulásáról
hangoztatott szólamokat. Ha ehhez hozzávesszük - amit például a
tévéhíradó szemérmesen elhallgatott, hogy Nagy Sándor egyedüli
jelöltként versengett erre a posztra, és hogy többen kétségbevonták
az elnökhelyettesek jelölésének tisztaságát is -, már aligha lehet
kétségünk: előre lejátszott színjáték volt ez az egész. Ahogyan egy
küldött mondta: le volt ez már pacsizva kérem
Mi történt hát és mi nem történt meg a XXVI. szakszervezeti
kongresszuson?
Kétségkívül örvendetes, hogy a szakszervezetek deklarálták:
szakítanak a SZOT hagyományával. Nos, épp ennek lett volna jelképes
kifejezése, ha nem ezeket a vezetőket választják meg. Nemcsak Nagy
Sándorra gondolok, hanem Sándor Lászlóra -, aki 1988-ig salgótarjáni
párttitkár volt -, és Szegő Andreára, a SZOT üdvöskéjére.
Örvendetes az is, hogy a küldöttek kijelentették: a
szakszervezeti mozgalom vagyona a tagságé, tehát a szakszervezeteket
illeti meg. De mindjárt hozzátették azt is, hogy csak a március
2-ikáig bejegyzett szakszervezeteket illeti meg ez a vagyon.
(folyt.)
1990. március 5., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|