|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vagyont a falvaknak 2.
|
Sajnos az utóbbi egy emberöltő alatt többet ért el ebben a tekintetben, mint a földesúri osztály évszázadok alatt. A legnagyobb történelmi kárt a sztálinizmus azzal tette, hogy szétrombolta a helyi közigazgatásokat, megalomániásan szervezte a községek határával mit sem törődő mammutüzemeket. E bizánci diktatúra európaiságunk legszilárdabb alapjait semmisítette meg. Sajnos napjainkban a sztálinista nagyüzemi struktúrát fokozatosan korszerűsítő menedzseri réteg ebben a tekintetben nem akar szakítani a múlttal.
A nyugat-európai civilizáció individualizmust és kollektivizmust oly szerencsésen vegyítő formája annak köszönhetően alakult ki, hogy a gazdasági élet lényegében a családi földművelésen és a községi szinten szervezett állattartáson alapult. A családi gazdaságokat a községi gazdálkodás fogta keretbe, szervezte meg mindazt, amit családi alapon nem lehetett. A sztálinista kollektivizálás ezt cserélte fel az ázsiai-kelet-európai tiszta kollektivizmusra, ami felett a diktatúra gyakorolta a korlátlan hatalmat. A nyugat-európai civilizációt a központi hatalomtól gazdaságilag független községek és községeken belül önállóan gazdálkodó családok jellemezték, a bizáncit és a moszkovitát pedig a családi önállóságot, a családi tulajdont tagadó, a központi hatalomnak korlátok nélkül alávetett falusi közösségek.
A falvak határaival mit sem törődő mezőgazdasági és erdészeti nagyüzemek tehát nemcsak azért idejétmúltak, mert nem voltak hatékonyak, hanem mert felrúgták a községi önkormányzatokat, semmibe vették a közigazgatási határokat. A jelenlegi nagyüzemek továbbélését támogatóknak tehát nem hatékonyságukat kellene bizonygatniuk, hanem azt, hogy létük és a magyar társadalom nyugat-európaivá válása mennyiben egyeztethető össze. A szakbarbárok érveinél ugyanis van sokkal fontosabb, a szabad társadalom érve, amely eddig egyetlenként bizonyította be, hogy képes a kor követelményeinek megfelelő gazdasági eredményekre. (folyt.)
1990. március 5., hétfő 12:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|