|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Mi minősül államtitoknak?
|
-------------------------
München, 1990. március 5. (SZER, Magyar híradó) - A törvények - legalábbis a pártállam diktálta törvények - megingásával sok eddigi norma, beidegződés érvényét, esetenként értelmét vesztette. Valószínűleg így jár majd az államtitokról szóló rendelkezés is, de addig még van egy-két tennivaló. Ez kiderül Szőcs Géza most következő beszámolójából is:
- Ilcsik Sándor belügyminiszter-helyettesnek ma kora délután az a hálátlan szerep jutott, hogy az újságírók székházában tartott sajtóértekezletén megvédje az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvényt -, mely mára már nyilvánvalóan elavult, amelett, hogy kezdettől eleve alkalmatlan volt a nemzetbiztonsági titokvédelem jogállami keretek közötti garantálására.
Ha ehhez hozzávesszük a belügyesek és újságírók professzionális ellenérdekeltségét - azt, hogy egyikük szakmailag a titkosságnak, másikuk a nyilvánosságnak elkötelezett személy -, úgy érthetővé válnak azok az eltérő titokfilozófiai fejtegetések is, amelyekkel a jelenlevő újságírók, belügyesek és jogászok próbálták megragadni a kérdés lényegét.
A kétórás sajtóértekezlet végeredményeképp a következők szűrhetők le, mint tiszta információ:
Egy: egyelőre lehetetlen meghúzni azt a határt, amelynél a titok végződik és a sajtószabadság kezdődik.
Kettő: a belügyet komoly aggodalommal tölti el, hogy gondosan összegyűjtött titkainak hordója oly áteresztővé válhat, mint a rosta.
Három: Végvári József őrnagy leleplezései - belügyi megítélés szerint - inkább csak szolgálati titkokat sértettek meg. Viszont Bajcsi István főhadnagy vallomásai alighanem államtitkokat is -, amellett mások személyi jogait is. (folyt.)
1990. március 5., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|