 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Groningenben, magyarul (1.rész)
|
Groningen, 1990. február 28. csütörtök (MTI-Panoráma) - Hová
lett a régi áradat? Bujtás László, a szélfútta észak-hollandiai
városban, Groningenben június óta működő hungarológiai központ
fiatal vezetője korábbi tanulmányaiban ezernyolcszáz olyan magyar
földről érkezett diákot számolt össze, aki Németalföld tudós
egyetemein végezte stúdiumait.
Az első névre egy 1597 évi egyetemi listán akadt rá. Az ifjú
Transylvániából érkezett, bár neve hangzása alapján az illető szász
is lehetett. Egy 1627-ben érkezett diák magyarságához viszont nem
férhet kétség: Gyügyei Erős Boldizsárnak hívták. 1653-ban Apáczai
Csere János nevét írták fel egy holland universitas nagykönyvébe, s
aztán 1900-ig még nagyon sokan jöttek. Ebben a században viszont
megszakadt az áradat, először a világháború, aztán a német egyetemek
vonzása, még később a Nyugat-Európával való kultúrális kapcsolatok
elapadása volt az ok.
Groningenben, ahol az egyik legrégibb, nagy hírű holland egyetem
működik, az utóbbi években mind több történt azért, hogy az emberi
érintkezés áramát újra megindítsák a két kultúra között. Itt működik
Hollandia legjelentősebb finnugor tanszéke, élén a Budapestről
érkezett Honti László professzorral. Itt fő tantárgy a finn, vagy a
magyar (a másik hollandiai finnugor tanszék anyagát Amszterdamban
mellék-stúdiumként sajátíthatják el más szakok hallgatói). A patinás
régi egyetemi épület mögé emelt korszerű, bár Honti professzor
szerint kissé hideg új bölcsész fakultáson összesen harmincan
akadnak, akik ezt a szakot választották, csaknem minden másodikuk
számára a főnyelv a magyar.
Honti professzor szobájában - amely az órák színhelye is,
krétával, táblával, a szerény létszám egy-egy évfolyamon belül
önként kínálja ezt a megoldást - Frans Van Nes, egy kerek arcú
holland fiú kissé habozó, ámde meglehetősen pontos magyarsággal azt
magyárazza, hogy mindenképpen egzotikus nyelvet kívánt elsajátítani,
s, ha mondjuk a kínait vagy a japánt választja, akkor a helyszínért
el kellene mennie a világ másik felébe - a magyar és a finn csodák
viszont aránylag közel vannak. Most, amikor Hollandiából egyre
többen töltik szabadságukat Magyarországon, amikor Budapest
visszatér Európába, három éve hozott elhatározását az élet is
igazolja. Hasonlóképpen vélekedik Mieke Bába, akinek apja 56-os
magyar, de otthon hollandul beszélt a család: most a Budapestről
érkezett oktatóktól ,,tanulja vissza,, az apa nyelvét. (folyt.)
1990. február 28., szerda 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|