 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Elvesztett illúziók (2. rész)
|
A sandinista győzelem utáni eufórikus lelkesedést a kiábrándulás
követte. A front, bár pluralista demokráciát, vegyes gazdaságot,
elnemkötelezettséget ígért, a legrosszabb állampárti hagyományok
szerint, kubai mintára szervezte át az országot, teljhatalomra
törekedett. A szovjet gazdasági-katonai támogatással, kubai
tanácsokkal működő rendszer elszigetelődött Közép-Amnerikában, az
Egyesült Államok gazdasági blokádja, az amerikaiak pénzelte
kontraháború, no meg az önkényes és meggondolatlan gazdasági
intézkedések következtében az összeomlás szélére került. A gazdasági
csőd, a polgárháború kilátástalansága, s persze a kelet-európai
változások nyomán lanyhuló érdeklődés, apadó támogatás
kényszerítette Ortegáékat a realitások tudomásulvételére.
Ortega tárgyalóasztalhoz ült, kompromisszumos rendezési
megoldást keresett a szomszédos országokkal. A közép-amerikai
béketerv értelmében, a kontrák támogatásának beszüntetése fejében
vállalta, hogy párbeszédet kezd a politikai ellenzékkel, s
megrendezi a szabad választásokat. Mint utóbb kiderült, titkos
tárgyalásokat folytattak Washingtonnal is a kapcsolatok
normalizálásáról a kontra-botránytól végre szabadulni igyekvő
Bush-kormányzattal. A sandinisták persze meg voltak győződve arról,
hogy népszerűségi tartalékaik kitartanak, s minden előrejelzés
biztos győzelmüket jósolta.
Senki sem készült tehát valójában arra, hogy április 25-én, az
új elnök beiktatásakor hatalom- és rendszerváltásra kerül sor
Managuában, s az új helyzet rendkívüli bizonytalanságot, számos
kockázati tényezőt rejt magában. A hadsereg, a belügyminisztérium,
minden állami intézmény sandinista irányítás alatt áll, s korántsem
biztos, hogy a sandinista vezetés valamennyi áramlata kész a
visszavonulásra. De az ellenzéki front is sokfelé húz, s nem tudni,
vajon a törékeny egészségű, 61 éves Chamorro asszony képes lesz-e
összefogásra, s csak találgatják, hogy nicaraguai Aquino avagy
Isabel Peron lesz-e belőle.
Messzemenő következményeket hozhat a hatalomváltás a
külpolitikában is. Az új vezetés élvezi Washington politikai
támogatását, megkapja mindazt a gazdasági támogatást, amit
Ortegáéktól megtagadtak. Az új managuai kormányzat nyilván
könnyebben szót ért majd szomszédaival. A sandinisták bukása
ugyanakkor azt jelenti, hogy Kuba - a castroista ,,szocialista,,
Kuba - magára maradt és nemcsak Latin-Amerikában.
Lehet, hogy hamarosan ledől a havannai dominó is? +++
Elekes Éva MTI-PRESS
1990. február 28., szerda 11:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|