 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Csehszlovák parlament - magyar felszólalások
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. február 27. kedd (MTI-tud) - A csehszlovák
szövetségi parlament kedden kezdte meg a választási törvénytervezet
vitáját. Ebben több szlovákiai magyar képviselő is felszólalt és
bírálta a tervezetet. Sidó Zoltán, a CSEMADOK elnöke nem
demokratikusnak nevezte, hogy a parlamentbe csak azok a pártok vagy
mozgalmak juthatnak be, amelyek megszerzik a szavazatok öt
százalékát. Mint mondotta, ez döntő többségében azokat a pártokat
sújtja, amelyeknek nincs saját sajtószervük és csak részben
kiépített belső struktúrájuk van. Véleménye szerint a kisebb
pártoknak elméletileg sincs lehetőségük arra, hogy a közvéleménnyel
megismertessék politikai céljaikat. Sidó Zoltán felszólalásában a
parlament elnökségét figyelmeztette a növekvő nemzetiségi
súrlódásokra Dél-Szlovákiában és azt javasolta, haladéktalanul
hozzanak létre megfelelő bizottságot a problémák megoldására.
Popely Gyula, az Együttélés politikai mozgalom egyik szervezője
felszólalásában szintén bírálta a választási törvénytervezetet,
mindenekelőtt az ötszázalékos küszöböt, amely véleménye szerint
főleg a nemzeti kisebbségek tagjaitól veszi el a lehetőséget, hogy
mandátumhoz jussanak. Javasolta, hogy törvényben rögzítsék az
arányos képviselet elvét, esetleg azt, hogy az ötszázalékos kikötés
ne vonatkozzon a nemzetiségekre. Duray Miklós, az Együttélés
politikai mozgalom vezetője bírálta, hogy a képviselőknek nem volt
elég idejük áttanulmányozni a törvénytervezetet. Duray annak a
véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet egyes elemei
antidemokratikus rendszer új típusát, az államtotalitás bevezetését
tenné lehetővé, a megválasztott képviselők nem a választóik, hanem a
pártok érdekeit részesítenék előnyben. Azt is elmondotta, ha a
pártok választási indulásához tízezer tagra vagy aláírásra lenne
szükség, akkor ez a tagok és az aláírások hajszolásához vezetne,
illetve formális tagságot eredményezne.
Vitéz Erika kassai képviselőnő szintén azt követelte, hogy az
ötszázalékos küszöb ne vonatkozzon a nemzetiségi kisebbségek
politikai pártjaira és síkraszállt az anyanyelv hivatali használata,
a saját nemzetiségi iskolahálózat, főiskola, s kulturális életük
autonóm irányítása, valamint amellett, hogy a nemzetiségek megfelelő
képvisletet kapjanak a szövetségi csúcsszervekben. Sándor Eleonóra,
a Független magyar kezdeményezés tagja azt javasolta: dolgozzanak ki
nemzetiségi programot és a kisebbségeknek a jelölőlistákon olyan
helyet biztosítsanak, amely lehetővé teszi, hogy képviselői
mandátumhoz jussanak. +++
1990. február 28., szerda 07:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|