 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Az Országgyűlés mai napja - 1. folyt.
|
A másik két javaslat azonban már tűnődésre késztet. Az egyik:
Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter beterjeszti, hogy a
magyarországi nemzeti kisebbségek kapjanak külön képviseletet a
parlamentben. A nemzetiségi szervezetek képviselői támogatják a
javaslatot, az egyházak képviselői pedig megtoldják azzal: az
egyházaknak és felekezeteknek is garantált helyük legyen az ország
házában.
Ez utóbbival szemben Roszik Gábor lelkész, az MDF képviselője
azzal érvelt: az egyházak élén nem demokratikusan választott vezetők
állnak. Nem indokolt tehát, hogy közjogi méltósághoz jussanak. Tamás
Gáspár Miklós, az SZDSZ képviselője pedig minden efféle, tehát
valamely kisebbségnek eleve biztosított képviseletet adó elképzelést
elutasít, mondván: ellene van a pártok képviselőiből felállítandó,
közvetlenül választott parlament elvének. A korporatív megoldásnak
csak a kétkamarás rendszerben volna helye.
Holnap reggel eldől: a Tisztelt Ház ellent tud-e állni a
kísértésnek, hogy búcsúzóul még egy kicsit összekuszálja az amúgy is
zavaros helyzetet, melyet maga után hagy. Nincs sok esély rá, hogy
nem a rosszabbik énjükre, az indulataikra halgatnak majd a honatyák,
és a szebbik nemből kikerült képviselők. Erre enged következtetni az
a nem túl épületes vita, amely Király Zoltán képviselő javaslatát
követte, miszerint népszavazás ide, pártközi megállapodás oda, azért
csak döntsön még ez az Országgyűlés a köztársasági elnök
megválasztásának módjáról.
Nem illeti dícséret a képviselőket már azért sem, hogy
egyáltalán hajlandók voltak vitára bocsátani a javaslatot, fittyet
hányva a népszavazással szentesített népfelség elvének. De ha már
vitatkoztak róla, miért nem ügyeltek jobban, hogy ne mutassák ki a
foguk fehérjét? Azt tudniillik, hogy milyen mélységes megvetéssel és
felsőbbséggel utasítják el maguktól a tényt: ezentúl igen is több
párt rendszerében kell megtanulni politizálni. Hogy maga a
javaslattevő Király Zoltán elgondolkotott-e a tényen, hogy olyanok
támogatták, mint a volt KISZ-es Hámori Csaba és a vízlépcsős Maróthy
László - nem tudom. Én mindenesetre elgondolkodnék rajta. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|