|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Akik a hírekben szerepelnek: búcsú Sandro Pertinitől (2.rész)
|
Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjaként egyik alapítója a demokratikus köztársaságnak. Szenátor, majd a képviselőház elnöke. A pártharcoktól távol tartja magát, sohasem lesz miniszter, mert egyik klánnak, frakciónak sem tagja. 1978-ban szinte közfelkiáltással választják köztársasági elnökké. Mindenki azt hiszi, márcsak idős kora miatt is, hogy amolyan ,,orchideákat avató díszelnök,, lesz, ő azonban fáradhatatlan. Harcba száll a terrorizmussal, ott van minden áldozat temetésén és a demokratikus intézmények melletti kiállásra buzdít. Leleplezi a P-2 összeesküvést. Ott van az irpiniai földrengésnél, a pápa kórházi ágyánál a merénylet után. Elmegy Kínába, és elitéli a chilei és lengyel katonai diktatúrát. 1981-ben kinevezi miniszterelnöknek Bettino Craxit, megtörve a kereszténydemokrata kormányzati uralmat.
1985-ben úgy távozik a Quirinale palotából, hogy hitet, önbizalmat öntött egy korrupciókkal és válságokkal gyötört ország népébe: a kitartással végzett munka meghozza gyümölcsét, az emberi tisztesség érték. Nyílt szókimondása, indulatkitörései, ha alságot, alnokságot tapasztalt, kiáltó ellentétévé tették őt az olasz politika megszokott bizantinizmusának, álszent körmönfontságának. S a nép a szívébe zárta őt, mert mindig érthetően, közvetlenül szólt hozzá. Mert hiteles maradt. Nem gyüjtött vagyont, a Quirinale palotából, a pápák barokk pompával diszített lakhelyéről 60 négyzetméteres garzonlakásába tért haza esténként. ,,A palota a dolgozóhelyem csak, ahová a feleségem még a lábát sem akarja betenni,,- mondta indokolásul.
,,Az állam alkalmazottjának,, tekintette magát, és minden erejével igyekezett szolgálni azt a demokratukus köztársaságot, amelyért egész életét áldozta a börtönökben és a csatatéren. Kíméletlen és kérlelhetetlen volt, ha mulasztást tapasztalt, rigolyás kis öregember, aki azonban sohasem magáért haragudott, hanem másokért, a szegényekért, elesettekért, elnyomottakért.
Egy ország búcsúzott lélekben hétfőn Sandrótól, az elnöktől, akit a legjobban szeretett. Akinek nevét megőrzi magában, s a nemzeti emlékezet a risorgimento és a resistenza hőseivel együtt tartja majd számon. +++
Magyar Péter (Róma) MTI-PRESS
1990. február 27., kedd 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|