 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
A Vállalkozók Országos Szövetségének álláspontja a
tulajdonreformról (4. rész)
(OS)
|
Kedvezményes hitelforrásokkal, egyedi szerződésekkel, bérleti
konstrukciókkal ugyan lehet és kell támogatni a privatizálási
folyamatot, de látni kell, hogy a vállalkozók mai hitelfedezeti
képessége csak igen kismértékben teszi lehetővé ezek igénybevételét.
Ezért az erre szorítkozó privatizálási elképzelések olyanok, mintha
mögöttük valós szándék nem is húzódna meg.
A vállalkozás, a vállakozó mentesítése a központosítás alól
abban az esetben ha a jövedelmét befekteti, támogatandó abból a
megközelítésből is, hogy kizárólag azt a kört támogatja, amely
jelentős adóalapot termelne egyébként. Így feltehető, hogy a
leghatékonyabb vállalkozók közül kerülnek ki a nagyobb befektetők.
Ez a kedvezmény tehát nem ad azon az elven támogatást egy
vállalkozónak, hogy az magántulajdonú, ha vállalkozását egyébként
sikertelenül vezeti vagy jövedelmét feléli. E gondolat teljes
elfogadása esetén is, a 2000 milliárd forintnyi működő tőke maximum
15-20 százaléka kerülhetne át az elkövetkezendő 2-3 évben
magánvállakozói körbe. A fennmaradó részre más megoldásokat kell
alkalmazni.
Igen lényeges privatizációs ösztönző hatást válthatna ki, ha az
állami tulajdon magánszemélyek általi megvásárlásánál 7-10 évre
szóló meghitelezett részvényeket vásárolhatna a lakosság. A
részvények névértékének csak 5-10 százalékára kellene készpénzzel
rendelkezniük a magánszemélyeknek, a továbbiakat a később
kitermelendő profitból töltené fel a társaság. Az is megfontolás
tárgya lehet, hogy a készpénz befizetésre is lehessen 3-5 éves
kedvező kamatozású hitelt felvenni. A hitelfedezet ez esetben maga a
részvény lenne, így ennek nem lenne inflációs hatása, mivel a hitel
visszafizetéséig az értékpapír nem lenne elidegeníthető.
A privatizáció fontos tényezőjeként kell kezelni a szerződéses
üzemeltetők, a kisiparosok és magánkereskedők által bérelt állami
tulajdonban álló helyiségek és az általuk bérelt állami tulajdonban
álló termelőeszközök tulajdonjogának rendezését. E területen
megfelelőnek tűnik a kormány privatizációs elképzelésének az a
része, amely az e körben érintett, elsősorban szerződéses
üzemeltetők esetében a kereskedelem és a vendéglátás legtöbb
területén feleslegesnek ítéli az állami vállalati központok létét,
azok meszüntetésére törekszik úgy, hogy a vállalkozás formájában
szerződött egységek tovább működhessenek. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|