|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Vállalkozók Országos Szövetségének álláspontja a
tulajdonreformról (3. rész)
(OS)
|
Teljes mértékben el kellene tekinteni az adó és egyéb központi befizetésektől abban az esetben, ha a vállalkozás, a vállalkozó az így felszabaduló forrásait befektetésre, illetve az állami tulajdon megszerzésére fordítja.
El kell törölni azokat a szankciókat is, amelyek e tulajdon későbbi elidegenítése esetén progresszíven adóztatják az ebből származó bevételeket. Megítélésünk szerint csak a lineáris forrásadó alkalmazása lehet indokolt, bár átmenetileg ettől is el lehetne tekinteni. Fontos kiemelni, hogy az ingyenes részvény, vagyonjegy, illetve szövetkezeti üzletrész nem más, mint sajátos osztaléktipusú jövedelem. Így tehát ezekre az esetekre is legfeljebb a forrásadó kivetése az indokolt. (Ez sem szükséges természetesen, ha nem kívánjuk feleslegesen korlátozni az értékpapírok forgalmát a halasztott adók által. A VOSZ véleménye szerint célszerűbb lenne ez esetben is az adómentesség alkalmazása.) Minimális feltételként javasolnánk a befektetés ösztönzésnél, hogy a személyi jövedelemadó alap 50 százalékáig lehessen részvényt, illetve üzletrészeket leírni és ez legyen teljesen adómentes. Ez esetben a lakosság a jövedelem arányáig, az állam az adó arányáig vállal kockázatot a befektetésben. A mai életszínvonal és adómértékek mellett szerintünk így sem lenne túlzottan nagy a befektetőkedv. Ez a megoldás egyébként infláció mérséklő hatást is kifejtene, mivel fizetőképes keresletet értékpapírokba, illetve befektetésekbe vonna el. Véleményünk szerint az a tény, hogy csak adózott (VÁNYA) jövedelemből lehet osztalékot fizetni, s ezt újabb adó sújtja, megengedhetetlen kettős adóztatást jelent. E kettős adóztatás bármely oldalról felszámolható, (tehát akár a forrásadó eltörlése, akár a VÁNYA kivetés előtti nyereségből való fizetés engedélyezése), de felszámolása sürgető. Átmeneti intézkedésként el tudunk képzelni kompromisszumos megoldásokat (például forrásadó 10 százalékra csökkentése), ez azonban nem érinti elvileg megalapozott véleményünket a kettős adóztatásról. Ide kapcsolódóan fontos volna az átruházások illetékmentessége is, mivel az illeték egy fennálló tulajdoni szerkezet rögzítését szolgálja. Az általunk ismert elképzelések még figyelmen kívül hagyják e megoldásokat, csak kedvezményes hitelforrásokat, halasztott, de progresszíven adóztatott befektetés ösztönzést alkalmaznak. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 12:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|