Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (5. rész)


A javasolt alkotmánymódosítás értelmében a tanácsi
önkormányzatokban ugyancsak kötelező lenne a kisebbségek részvételét
biztosítani. Ennek részletes szabályait majd az önkormányzati
törvényben kell kimunkálni.

    Ezután az igazságügyminiszter arról szólt, hogy miért éppen a
törvényjavaslatban szereplő kisebbségeket illesse meg a parlamenti
képviselet joga. Mint mondotta, Magyarországon a német, a szlovák, a
román és a délszláv nemzeti kisebbség jelentős számban és szervezett
közösségekbe tömörülve él. E kisebbségek érdekképviseleti szervei
jelezték, hogy igényt tartanak a nemzeti kisebbség státusára, és az
ezzel járó kollektív politikai jogokra. Közülük a délszláv
nemzetiségek - a szerbek, a horvátok és a szlovének - külön-külön
kívánnak önálló nemzetiségi szövetségeket alakítani. A közelmúltban
a hazai cigányság is - amely vitathatatlanul önálló nemzeti etnikai
kisebbség - megalakította érdekképviseleti szerveit, és ugyancsak
igényt tart kollektív politikai jogokra.

    A magyarországi zsidóság helyzete jóval bonyolultabb. Közösségük
ugyanis nem egységes. Vannak, akik kizárólag vallási közösségeknek
tartják magukat, mások igényt tartanak a nemzeti etnikai kisebbségi
státusra, de jelentős számban vannak olyanok is, akik semmiféle
megkülönböztetést nem tartanak indokoltnak, és egyszerűen
magyaroknak vallják magukat. A kormány által eredetileg benyújtott
törvényjavaslat - a zsidó közösség egységes véleményének hiánya
miatt - a zsidókat nem sorolta a parlamenti képviselethez jutó
kisebbségek sorába. Az elmúlt héten azonban tárgyalásokat folytatott
a magyar zsidóság jelentős szervezeteivel, így az Országos
Rabbitanáccsal, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel és a Magyar
Izraeliták Országos Képviseletével, amelyek jelezték, hogy a
zsidóság jelentős része igényt tart a nemzeti etnikai kisebbségnek
járó parlamenti képviseletre. A kormány ez ellen nem emel kifogást,
sőt javasolja, hogy ennek megfelelően módosítsák a benyújtott
törvényjavaslat szövegét. A pótlólag beterjesztett szöveg a
következő: a Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a
román, a szerb, a szlovák, a szlovén és a zsidó közösségnek az a
része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti,
etnikai kisebbségnek vallja, az Országgyűlésben egy-egy képviselővel
rendelkezik. (folyt.köv.)



1990. február 27., kedd 13:54


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD