|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (5. rész)
|
A javasolt alkotmánymódosítás értelmében a tanácsi önkormányzatokban ugyancsak kötelező lenne a kisebbségek részvételét biztosítani. Ennek részletes szabályait majd az önkormányzati törvényben kell kimunkálni.
Ezután az igazságügyminiszter arról szólt, hogy miért éppen a törvényjavaslatban szereplő kisebbségeket illesse meg a parlamenti képviselet joga. Mint mondotta, Magyarországon a német, a szlovák, a román és a délszláv nemzeti kisebbség jelentős számban és szervezett közösségekbe tömörülve él. E kisebbségek érdekképviseleti szervei jelezték, hogy igényt tartanak a nemzeti kisebbség státusára, és az ezzel járó kollektív politikai jogokra. Közülük a délszláv nemzetiségek - a szerbek, a horvátok és a szlovének - külön-külön kívánnak önálló nemzetiségi szövetségeket alakítani. A közelmúltban a hazai cigányság is - amely vitathatatlanul önálló nemzeti etnikai kisebbség - megalakította érdekképviseleti szerveit, és ugyancsak igényt tart kollektív politikai jogokra.
A magyarországi zsidóság helyzete jóval bonyolultabb. Közösségük ugyanis nem egységes. Vannak, akik kizárólag vallási közösségeknek tartják magukat, mások igényt tartanak a nemzeti etnikai kisebbségi státusra, de jelentős számban vannak olyanok is, akik semmiféle megkülönböztetést nem tartanak indokoltnak, és egyszerűen magyaroknak vallják magukat. A kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat - a zsidó közösség egységes véleményének hiánya miatt - a zsidókat nem sorolta a parlamenti képviselethez jutó kisebbségek sorába. Az elmúlt héten azonban tárgyalásokat folytatott a magyar zsidóság jelentős szervezeteivel, így az Országos Rabbitanáccsal, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel és a Magyar Izraeliták Országos Képviseletével, amelyek jelezték, hogy a zsidóság jelentős része igényt tart a nemzeti etnikai kisebbségnek járó parlamenti képviseletre. A kormány ez ellen nem emel kifogást, sőt javasolja, hogy ennek megfelelően módosítsák a benyújtott törvényjavaslat szövegét. A pótlólag beterjesztett szöveg a következő: a Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti, etnikai kisebbségnek vallja, az Országgyűlésben egy-egy képviselővel rendelkezik. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 13:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|