Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 27.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata

"A Szabad Demokraták megütközéssel fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az elhangzó beszédekről. "
SZER, Magyar híradó:

Kőszeg:

ha úgy látják, vezessenek elő

"Végvári Józsefet megrovásban részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az ügyészségi határozat ellen. Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok jelentős része itt kapott beosztást."

Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (4. rész)


Ezt követően a képviselők megszavazták az elnöknek azt a
javaslatát, hogy együttesen tárgyalják a Magyar Köztársaság
alkotmányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő
nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló
törvényjavaslatokat.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében kifejtette:
    --------------
a kormány eredeti megoldási javaslata az volt, hogy az egykamarás
Parlamentben nem elsősorban országgyűlési képviselet útján, hanem
egy komplex intézményrendszer kialakításával célszerű elérni a
nemzeti kisebbségek politikai befolyásoló szerepének biztosítását.
Ennek intézményes formája lehet például a nemzeti, etnikai, nyelvi
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, vagy a nemzeti kisebbségek
képviselőiből álló nemzetiségi tanács. De a legfőbb döntéshozó
fórum, az Országgyűlés munkájában is részt vehetnének a nemzeti
kisebbségek küldöttei állandó meghívottakként, tanácskozási joggal
felruházva.

    Ezekkel a megoldásokkal azonban a nemzeti kisebbségek vezetői
nem értettek egyet, ragaszkodtak a garantált parlamenti
képviselethez. Erre tekintettel a kormány - amely még a látszatát is
el akarja kerülni annak, hogy nem biztosítja a hazai kisebbségeknek
az általuk igényelt jogokat - olyan megoldást igyekezett találni,
amely kielégíti ezeket az igényeket, ugyanakkor beilleszthető a
magyar jogrendszerbe. Figyelembe kellett venni azt a magyar
sajátosságot, hogy a kisebbségek nálunk nem egy tömbben, hanem az
ország különböző településein elszórtan élnek. A kormány javaslata
szerint a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek egy-egy
képviselővel rendelkezhetnek majd az Országgyűlésben, és e
képviselőket a választójogi törvény szabályai szerint megválasztott
386 képviselőn felül az Országgyűlés maga választja, kooptálja
tagjai sorába. A törvényjavaslat két alternatívát tartalmaz; az
egyik szerint a kisebbségi képviselőt az Országgyűlés elnöke
jelölné, a másik szerint pedig a pártok és a független képviselők
küldöttjeiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot a jelöltekre, a
kisebbségek érdekképviseleti szervei véleményének
figyelembevételével. Kulcsár Kálmán bejelentette, hogy a kormány ez
utóbbi megoldást támogatja, ugyanis ez demokratikusabb és
ellenőrizhetőbb. (folyt.köv.)



1990. február 27., kedd 13:50


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD