|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés februári ülésszaka - első munkanap (4. rész)
|
Ezt követően a képviselők megszavazták az elnöknek azt a javaslatát, hogy együttesen tárgyalják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatokat.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében kifejtette: -------------- a kormány eredeti megoldási javaslata az volt, hogy az egykamarás Parlamentben nem elsősorban országgyűlési képviselet útján, hanem egy komplex intézményrendszer kialakításával célszerű elérni a nemzeti kisebbségek politikai befolyásoló szerepének biztosítását. Ennek intézményes formája lehet például a nemzeti, etnikai, nyelvi kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőiből álló nemzetiségi tanács. De a legfőbb döntéshozó fórum, az Országgyűlés munkájában is részt vehetnének a nemzeti kisebbségek küldöttei állandó meghívottakként, tanácskozási joggal felruházva.
Ezekkel a megoldásokkal azonban a nemzeti kisebbségek vezetői nem értettek egyet, ragaszkodtak a garantált parlamenti képviselethez. Erre tekintettel a kormány - amely még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nem biztosítja a hazai kisebbségeknek az általuk igényelt jogokat - olyan megoldást igyekezett találni, amely kielégíti ezeket az igényeket, ugyanakkor beilleszthető a magyar jogrendszerbe. Figyelembe kellett venni azt a magyar sajátosságot, hogy a kisebbségek nálunk nem egy tömbben, hanem az ország különböző településein elszórtan élnek. A kormány javaslata szerint a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek egy-egy képviselővel rendelkezhetnek majd az Országgyűlésben, és e képviselőket a választójogi törvény szabályai szerint megválasztott 386 képviselőn felül az Országgyűlés maga választja, kooptálja tagjai sorába. A törvényjavaslat két alternatívát tartalmaz; az egyik szerint a kisebbségi képviselőt az Országgyűlés elnöke jelölné, a másik szerint pedig a pártok és a független képviselők küldöttjeiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot a jelöltekre, a kisebbségek érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével. Kulcsár Kálmán bejelentette, hogy a kormány ez utóbbi megoldást támogatja, ugyanis ez demokratikusabb és ellenőrizhetőbb. (folyt.köv.)
1990. február 27., kedd 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|