 |
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
 |
Amerikai sajtó - német kérdés
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. február 26. hétfő (MTI-tud) - Helmut Kohl
nyugatnémet kancellár hétvégi amerikai tárgyalásait George Bush
elnökkel élénken kommentálta hétfőn a sajtó.
A lengyelek szerepet akarnak kapni a német egyesülés kérdésében
és joguk van hozzá - akárcsak Németország többi szomszédjának. A
németek okosan tennék, ha valamilyen módon bevonnák a többieket is,
írta a The Washington Post. Az amerikai lap szerint Helmut Kohl
kancellár ,,súlyos hibát követ el, amikor játszik a szavakkal a
lengyel határ körül: külföldön azt mondja, hogy a határok maradnak,
míg az otthoni, jobboldali választóknak azt, hogy a határokról újra
döntenek majd. Nyugtalanító látni, hogy a nyugatnémet kancellár
ennyire meghátrál az ultranacionalisták előtt. Ez bajt okozhat és
Bush elnök helyesen tette, amikor leszögezte: az amerikai álláspont
szerint a lengyel-német határ kérdését 15 évvel ezelőtt,
Helsinkiben, véglegesen rendezték,,.
Bush és Kohl érezhetően más hangon beszélt, de elkerülték, hogy
nézeteik nyíltan eltérjenek, írta a The New York Times. A 8-10
millió nyugatnémetet, akik a Szudéták vidékéről és
Kelet-Poroszországból származnak, Kohl szeretné minél későbbi
időpontban megsérteni: a legszívesebben a határokról csak a
választás után nyilatkozna véglegesen. Ugyanakkor Bush nem kívánja
túl gyorsan csökkenteni az amerikai katonai erőt. Miután a
Szovjetunió immár nem jelent hihető fenyegetést, egyes amerikai
tisztségviselők abban látják az európai amerikai csapatok feladatát,
hogy rajta tartsák a szemüket Németországon. Az elnök ezt nehezen
mondhatta, ezért úgy fogalmazott, hogy az ellenség az egyensúly
hiánya, a kiszámíthatatlan helyzet. Bush - a lap szerint- a huszas
évek semleges, weimari Németországára gondolhatott, amelyben a
nácizmus kialakult. Az elnök érzékeny a lengyelek, a
lengyel-amerikaiak aggodalmaira is, hiszen jelentős szavazótábort
jelentenek. Bush egyúttal kötelességének érzi, hogy a lehető legjobb
kapcsolatokat tartsa fenn a megszülető Németországgal, amely
hamarosan az Egyesült Államokkal egyenrangú gazdasági, politikai és
diplomáciai hatalom lesz, írta a The New York Times. +++
1990. február 26., hétfő 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|