Rendszerváltás és az MTI

	Kohl-Bush, sajtóértekezlet (1.rész)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 1990. február 25. vasárnap (MTI-tud) - George Bush amerikai elnök és Helmut Kohl nyugat-német kancellár alapvető egyetértését hangoztatta vasárnap a német kérdésben és az európai politikában - de hangsúlyaik nem egy helyen érezhetően eltértek. Mindketten az amerikai csapatok további európai állomásoztatása mellett voltak, de Kohl a NATO-ról nem tett említést. Az igen magabiztosan nyilatkozó kancellár úgy fogalmazott, hogy a határok kérdéséről a jövendő egységes Németország fog majd dönteni, de ,,az egyesülést nem kapcsolják össze a határkérdéssel,,. Bush és Kohl szombat délutántól vasárnap reggelig tárgyalt, tanácsadóik szűk körének bevonásával, Camp Davidben, az elnöki nyaralóban. A helyszínen tartott közös sajtóértekezletükön az amrikai elnök azt mondotta, hogy nézeteik ,,a legtöbb alapvető kérdésben hasonlóak,,. Így Bush szerint egyetértenek abban, hogy az egyesült Németország a NATO tagja marad s hogy amerikai csapatok továbbra is állomásozzanak Németországban. Ugyancsak egyetértenek abban, hogy a jelenlegi NDK területének ,,különleges katonai státuszt,, kell kapnia, amely figyelembe veszi valamennyi érdekelt ország közös biztonsági érdekeit, beleértve a Szovjetuniót. Közös céljuk, hogy idén csúcstalálkozón írhassák alá a hagyományos haderők csökkentéséről szóló megállapodást. Helmut Kohl - a NATO-t nem említve - arról beszélt, hogy Észak-Amerika és Európa biztonsági kapcsolatai az egységes Németország számára is létfontosságúak. A kancellár egyúttal hangoztatta: Washington és Bonn közös érdeke, hogy a közép-kelet-európai reformpolitika, különösképpen Mihail Gorbacsov politikája sikert arasson, - Amerika és Európa kész a partneri együttműködésre a reform-államokkal. (folyt.) 1990. február 25., vasárnap 19:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kohl-Bush, sajtóértekezlet (2.rész)
Kohl ismételten kitérően válaszolt a határokkal kapcsolatos kérdésekre: ,,Tiszteletben tartjuk valamennyi állam jogos biztonsági érdekeit, különösképpen szomszédaink érzéseit - mindenekelőtt a lengyelekét. A határkérdést végérvényesen a szabadon megválasztott össznémet kormány és parlament rendezi majd, de senkinek nincs szándékában összekapcsolni a nemzeti egység kérdését a határokéval,, - mondotta. Kohl szerint vannak Lengyelországban ,,bizonyos körök,,, amelyek a jelenlegi két német államtól igényelnek állásfoglalást a határkérdésben. Az NSZK már kinyilvánította, hogy nem kívánja megváltoztatni a határokat, mondotta, hozzátéve: bizonyos abban, hogy sikerül majd mindenki számára kielégítő megoldást találni. Bush elnök arról beszélt, hogy országa a Helsinki Záróokmányra támaszkodik, amely megerősíti a fennálló európai határokat és Washington ,,hivatalosan elismeri a jelenlegi német-lengyel határt,,. Amerikai források szerint Bush szerette volna világos, a lengyel határokat elismerő határozatra bírni a bonni kancellárt, aki azonban választási meggondolásokból nem akarja elkötelezni magát. Mind Bush, mind Kohl kitért a kérdések elől, hogyan kívánják bevonni a német kérdés bevonásába a szövetségeseket, illetve az érdekelt többi európai országot. Válaszaik szerint még kidolgozásra vár a ,,2+4,, mechanizmus, amelynek keretében a két német állam egyezkedik, majd bekapcsolódik a négy nagyhatalom. E tárgyalások csak a márciusi NDK-választások után kezdődnek. Bush elutasította NATO-csúcsértekezlet gondolatát. Ugyancsak kitértek a politikusok a kérdés elől: mi történik akkor, ha a Szovjetunió nem fogadja el az egységes Németország NATO-tagságát. A szovjet csapatoknak a jelenlegi NDK-területen való további állomásozásával kapcsolatban Kohl annyit mondott, hogy országa, amely szuverén, nyilván nem tartozhat két katonai szövetséghez. A szovjet csapatok kérdését majd meg kell vizsgálni. (folyt.) 1990. február 25., vasárnap 19:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kohl-Bush sajtóértekezlet (3. rész)
Helmut Kohl igen energikusan hárította el amerikai tudósítók kérdéseit, amelyek a jövendő Németország atlanti hűsége iránt tudakozódtak: Bonn már bizonyságát adta lojalitásának, amikor (korábban) hozzájárult a NATO új atomfegyvereinek telepítéséhez. A kérdésre, hogy az amerikai csapatok további állomásoztatásának nem célja-e az ország kordában tartása, Kohl így válaszolt: ,,Nem 1945-öt írunk, hanem 1990-et.,, Az amerikai elnök Nicaraguával kapcsolatban kijelentette: amennyiben a választások valóban szabadon és tisztességesen folynak le, a szavazás kimenetelétől függetlenül megjavulhatnak a két ország kapcsolatai. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy Nicaragua ne szállítson többé fegyvert a salvadori felkelőknek. Nicaragua ellen 1985 óta amerikai kereskedelmi tilalom és más korlátozások vannak érvényben.+++ 1990. február 25., vasárnap 19:56
Vissza »