|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a
gazdaság 1989. évi helyzetéről (9. rész)
(OS)
|
Családi pótlékra 53,3 milliárd forintot fizettek ki, 44 százalékkal többet, mint az előző évben. A kifizetett összeg növekedése a családi pótlék, fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó kétszeri emeléséből, valamint a pótlékban részesülő családok számának növekedéséből adódott. 1989-ben 1 370 000 család részesült családi pótlékban.
Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 10,9 milliárd forintot, az előző évinél 21 százalékkal többet fizettek ki. E juttatásokat éves átlagban 243 ezren vették igénybe, 6000 fővel többen, mint az előző évben.
1989-ben a fogyasztói árszínvonal növekedése 17 százalékos volt, ami egy lakosra számítva átlagosan havi majdnem 1000 forint többletkiadást jelent. Az alapvető fogyasztási javak és a lakásvásárlás, építkezés árszínvonala az átlagosnál jobban, 19,4 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben a gyógyszerek drágultak, átlagosan 80, az újságok, folyóiratok 60, a helyi tömegközlekedés díjai 55, a tej- és tejtermékek 40 százalékkal. Viszonylag mérsékelt árnövekedés volt a ritkábban vásárolt és a nem közszükségletinek minősíthető javak körében.
A hazai lakossági fogyasztás - amely magában foglalja a hazai lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását, vásárlásait is, de nem tartalmazza a magyar állampolgárok külföldi vásárlásait, illetve fogyasztását - lényegében az előző évi szinten maradt. A magyar lakosság fogyasztása, a jelentős magánimport következtében, több mint 2 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 1-1,5 százalékkal csökkent. A forgalom egészének csökkenése mellett egyes nagyértékű tartós javak beszerzése jelentősen emelkedett. A vállalatok által lebonyolított külkereskedelmi forgalomban 136 ezer személygépkocsit hoztak be, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az import túlnyomó része - 130 ezer darab - rubelelszámolású volt, az előző évinél 7 százalékkal több. A nem rubelelszámolású import 2,7-szeresére nőtt, azonban mindössze 6 ezer darabot tett ki. A magánforgalomban behozott személygépkocsik száma 68 ezer volt, szemben az előző évek 5-8 ezer közötti mennyiségével. A gépkocsira várakozók száma az év folyamán kissé csökkent, de továbbra is igen magas, 357 ezer. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|