|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)
|
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal -------------- élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe.
Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő ------------- képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni. 1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes. Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény megváltoztatásával.
Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi ------------- felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgősséggel nyújtott be.
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az ------------ örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|