|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
|
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik.
Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának, átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10 százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1 százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés.
Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg reálértékét 1990-ben.
Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen 1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200 forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig még nagyobb. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|