|
|
|
|
|
|
|
|
OS Szabad Március 15-ét - A Szabad Demokraták nyilatkozata
"A Szabad Demokraták megütközéssel
fogadják azokat a terveket, amelyek a március 15-i ünnep
semlegesítésére és a tájékoztatás csorbítására irányulnak. Szabad
március 15-ét kívánunk, ahol mindenki a maga módján ünnepelhet. Az
irányzatokat a Fidesz-től a Demisz-ig egybemosó ünneplést éppoly
természetellenesnek és félrevezetőnek tartanánk, mint azt, hogy a
választásra készülő országban ne szólalhassanak meg a
képviselőjelöltek. Még nem érkezett el a közös ünneplések ideje: még
itt vannak a szovjet csapatok; nem szabad a sajtó, a rádió, a
televízió; még nem történt meg a rendszerváltás. A Szabad Demokraták
ragaszkodnak a demokratikus ellenzék hagyományos, demokráciát
követelő menetéhez. A szabad sajtó ünnepén különösen visszatetsző
volna, ha az ország a televízióból nem szerezhetne tudomást az
elhangzó beszédekről.
"
SZER, Magyar híradó:
Kőszeg:
ha úgy látják, vezessenek elő
"Végvári Józsefet megrovásban
részesítették, vagyis ugyanazt a büntetést kapta, amit a
lehallgatók. Tehát a lehallgatás és a lehallgatás leleplezése
egyenértékű dolog a jelenlegi katonai ügyészség szemében. Én ezt nem
így látom, és gondolom, hogy Végvári József ugyancsak fellebbez az
ügyészségi határozat ellen.
Független dolog ettől, ha nem is lehallgatási ügy, hanem az
állambiztonsági szolgálatnak, vagy a volt állambiztonsági
szolgálatnak az ügye. Létrejött a Nemzetbiztonsági Hivatal, de a
különböző információkból lehet tudni azt, hogy az állambiztonságisok
jelentős része itt kapott beosztást."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (2. rész)
|
A Független Jogász Fórum szerint az, hogy az Igazságügyi Minisztérium február 23-án hozta nyilvánosságra a március 8-án az Országgyűlés elé terjesztendő alkotmánykoncepciót, nem segíti az országos vitát. A szabályozás koncepcióját valóban széles körű társadalmi vitára kell bocsátani, minden eddiginél nagyobb nyilvánossággal a sajtóban - ajánlja az FJF. Ezt követően az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből létre kellene hozni egy testületet, amely értékelné a vitákon elhangzottakat, s az Igazságügyi Minisztérium szakmai közreműködésével meghatározni az alkotmánynak a Parlament elé kerülő végleges szabályozási elveit. Az így elfogadott koncepció alapján a minisztériumi szakapparátus dolgozza ki az alkotmány szövegének tervezetét, amelyet a jogalkotásról szóló törvény értelmében szintén társadalmi vitára kell bocsátani. Az elhangzott javaslatok figyelembevételével a minisztérium készítené el a végleges törvényjavaslatot, miközben az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből álló testület konzultatív feladatot látna el. A Független Jogász Fórum javaslata az, hogy mindezzel párhuzamosan - biztosítva a választás lehetőségét - a jelenlegi Országgyűlés helyett egy valóságos népképviseleti szervet kell létrehozni. Ez lehet egyedül alkalmas arra, hogy egy hiteles, a nemzet sorsát hosszú távon is meghatározó alaptörvényt fogadjon el. A kormány terjessze az Országgyűlés nyári ülésszaka elé a párttörvényre, valamint az egyszeri alkalomra szóló választójogi törvényre vonatkozó javaslatot - mondja ki az állásfoglalás. (Az FJF már elkészített egy ilyen törvénytervezetet, amelyet a felgyorsult politikai folyamatok miatt esetleg előrehozott választás lebonyolítására szánt.) A párttörvény és az ideiglenes választójogi törvény elfogadását követően az Országgyűlés oszlassa fel önmagát. Állásfoglalásában a független jogászok testülete végül leszögezi, hogy az alkotmány legitimációját csak egy népképviseleti Országgyűlés biztosíthatja, és nem egy esetleges népszavazás, amely természeténél fogva legfeljebb az alkotmányozás szükségességének eldöntésére lenne alkalmas, de nem egy bonyolult szabályozás helyességének megitélésére. (MTI)
1989. március 4., szombat 12:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|