|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség értekezlete
"A Romániai
Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarok politikai
érdekvédelmi szerve, kétnapos értekezletet tartott
Sepsiszentgyörgyön, tekintettel egyes nyugtalanító fejleményekre
Romániában. Budapestről Ara Kovács Attila összefoglalja a
tanácskozásról érkezett híreket.
- Most hét végén ült össze Sepsiszentgyörgyön a Magyar Demokrata
Szövetség küldötteinek gyűlése. Az értekezletet egy, a múlt hét
közepén Bukarestben rendezett találkozó előzte meg, melyről elég
kevés értesülés áll rendelkezésre.
Annyi azonban máris kiszivárgott, hogy élénk ellentétek
mutatkoztak ott az úgynevezett erdélyi, valamint a bukaresti, tehát
központi szárny között. Míg ez utóbbiak elsősorban Domokos Géza
vezetésével, az Ion Iliescu elnök köré tömörülő, viszonylag
felvilágosult jelenlegi vezetőgárdával igyekeznek politikai
lépéseiket és programjaikat egyeztetni - a mai helyzetből kiinduló
súlyos kompromisszumok árán is -, addig az erdélyi szárny, Király
Károly vezetésével határozott és azonnali intézkedéseket követel a
nemzetiségiek érdekében. Sőt, minthogy magáénak mondhatja a romániai
magyarság többségének egyetértését, nemzetközi támogatást remél e
követelések megvalósításához.
"
|
|
|
|
|
|
|
A kisebbségek képviselete a Parlamentben (1. rész)
|
1990. február 25., vasárnap - Helyrehozhatatlan hiba lenne,
ha a képviselők nem értenék meg a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyűlési képviseletére vonatkozó törvény szükségességét. A
javaslat elutasítása kedvezőtlenül hatna a szomszédos országokban
élő magyarság sorsára is - mondotta Tabajdi Csaba
miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi
Titkárságának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A
tudósító arra kért tőle választ, milyen következményei lehetnének
annak, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága napokban tartott ülésén e kérdésben kialakult heves vita
hatására a törvénytervezet esetleg nem szerepel az Országgyűlés
kedden kezdődő ülésszakának napirendjén.
- A kérdés bel- és külpolitikai jelentősége miatt nagyon fontos, hogy az Országgyűlés megtárgyalja a törvényjavaslatot, akár a jogi bizottság állásfoglalásától függetlenül is. Esetleges elvetését a hazai kisebbség jogfosztásként élné meg - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. Az új választójogi törvény ugyanis megszüntette az országos listának azt a formáját, amely lehetőséget adott a hazai kisebbségeknek a parlamenti képviseletre. A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kollégiuma éppen emiatt támogatta azt a javaslatot, hogy az Alkotmány módosításával és külön törvény alkotásával a cigány, a horvát, a német, a román, szerb, a szlovák és a szlovén kisebbség kapjon egy-egy helyet a Parlamentben. A kollégium javasolta, hogy a zsidóság számára is szavatolják a mandátumot. A zsidóság döntse el: élni kíván-e kisebbségi kollektív jogainak gyakorlásával, vagy sem.
A garantált mandátum elve azonban ellentétes véleményeket váltott ki a pártok, a nemzetiségek és a képviselők körében. Némelyek azzal érveltek, hogy a rosszemlékű országos lista intézményét csempészi vissza az új Parlamentbe, s mint mondták, hasonló alapon az ifjúság, a nők és az egyházak is követelhetnének ugyanilyen jogokat. Az új kisebbségpolitika két alapelve - a pozitív diszkrimináció és a kollektív jogok érvényesítése - viszont elegendő indok arra, hogy a kisebbségekkel kapcsolatban kivételt tegyünk - mondotta Tabajdi Csaba. Mások úgy vélik: a kisebbségeknek nincs szükségük garantált mandátumra, hiszen az új választójogi törvény alapján is bekerülhetnek a Parlamentbe, akár egyéni választókerületben, akár területi, illetve országos listán. (folyt. köv.)
1990. február 25., vasárnap 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|