|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Szakszervezeti kongresszus - 5. folyt.
|
Ami a kérdés első felét illeti, természetes, hogy minden komoly munkáltatói szervezet, vagy munkáltató , a szociális partneri kapcsolatot keresi. Tehát érdekében áll egy olyan szakszervezettel történő tárgyalás, amelyik szavahihető, amelyiknek kiszámíthatóak reagálásai, és amelyik alkalmas arra, hogy az általa megkötött egyezményeket be is tartsa. Magyarországon még ez a formája a szakszervezeti mozgalomnak sajnos hiányzik, tapasztaljuk különösen most a külföldi vállalatok részéről, akik nem tartják komoly szociális partnerségre alkalmasnak a jelenlegi SZOT-hoz tartozó szervezeteket. Tehát a szakszervezetnek a szétrombolását senki komolyan nem gondolhatja. Tehát a szakszervezeti mozgalomra szükség lesz, csak másféle szakszervezetre. Olyanra, amelyik valóban bírja a tagság bizalmát: tehát garanciát tud adni arra, ha például megköt egy kollektív szerződést, akkor azt be tudja tartatni a saját tagságával.
A másik kérdés ami felvetődött, hogy mi tartja össze? Hát biztos, hogy van egy tehetetlenségi erő, ami hozzájárul ehhez a mostani, a munkásság nagyonfoku passzívitása. Hozzájárul mindehhez az is, hogy olyan monopol helyzetbe kerültek az állami irányítás alatt álló szakszervezetek, hogy szinte bátorság kell ahhoz, hogy valaki egyénileg kilépjen. Tudott dolog, hogy levonják a szakszervezeti tagdíjat a fizetésekből, tudott dolog az, hogy egy sor privilégium a szakszervezeti tagsághoz kötődik. Ezek között az egyik éppen az üdülés. Én biztosnak tartom, hogy a következő, szabadon megválasztott országgyűlés ezen változtatni fog: az üdülésnek, munkavállalói jognak kell lennie. Tehát a munkavállalók függetlenül, hogy szakszervezeti tagok e vagy sem, melyik szakszervezethez tartoznak, egyrészt szociális helyzetük, rászorultság, egészségi állapotuk és egy sor egyéb tényező figyelembe vételével kellene hogy hozzájussanak. A mai rendszer erre tökéletesen alkalmatlan. (folyt.)
1990. február 24., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|