 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Egy hónap múlva: választások
|
1990. február 25., vasárnap - Egy hónap múlva lesznek
Magyarországon a képviselőválasztások. Egy nemrég végzett
közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka tud arról,
hogy március 25-én lesznek a választások. Azok aránya azonban, akik
azt is tudják, hogy egyéni jelöltre és pártlistára is kell szavazni,
nem éri el az 50 százalékot.
A szavazás módja valóban eltér az eddigi gyakorlattól. A
választók ugyanis szavazataikat kétféle szavazólapon adhatják le. Az
egyiken arról dönthetnek, hogy ki legyen az a személy, akit az
egyéni választókerületük országgyűlési képviselőjének kívánnak
választani, a másikon pedig arról, hogy melyik párt területi
listájára adják voksukat. A korábbi negatív szavazást (a nem kívánt
jelölt nevét ki kellett húzni) felváltja a pozitív szavazás: a
jelölt, illetve a párt neve mellett lévő négyzetbe kell egy
,,plusz,, jelet elhelyezni. Szavazni csak a szavazólapon szereplő
jelöltre, illetve listára lehet, megjelölve azt a jelöltet,
illetőleg listát, akire, illetve amelyre a választópolgár a voksát
adja. A pártok által állított listák zártak, tehát csak a lista
egészére lehet szavazni.
Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a
jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes
szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a
választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha
nem szavaznak ennyien, vagy, ha egyik jelölt sem kapta meg az ötven
százalékot, akkor második fordulóra kerül sor. A területi
választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok
arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz,
feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott.
Az új parlamentnek összesen 386 tagja lesz, 176 képviselőt
egyéni, 152-t pedig megyei, fővárosi listán választanak meg. Az
egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért,
országosan összesített szavazatok alapján a pártok további 58
mandátumot töltenek be.
Március 25-én a szavazás reggel 6 órától 18 óráig tart. A
szavazatszámláló bizottság elrendelheti, hogy 20 óráig tartsanak
nyitva a szavazókörök. A választások előzetes eredményét a szavazás
befejezését követő 24 órán belül hozzák nyilvánosságra, de a
televízió várhatóan nonstop műsort sugároz a szavazókörök bezárását
követően. (MTI)
1990. február 24., szombat 14:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|