|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Országos Egyeztető Bizottság ülése - közlemény (1. rész)
"Az Országos Egyeztető Bizottság a kongresszustól feladatul
kapta, hogy vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes
testületi döntéseit; mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a
Magyar Szocialista Párt Alapszabályával, helyezze hatályon kívül.
(Alapszabály XI. fejezet 48. szakasz 2. pont.) A kongresszusi
állásfoglalás 376 érvényben levő MSZMP határozatot érint. Ezeket a
Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, az Elnökség, illetve a
Politikai Intéző Bizottság, valamint az MSZMP KB Titkársága hozta."
SZER, Választási híradó:
Esélyek a választások előtt
"A közvéleménykutatások adatai
ismeretében feltűnő, hogy azok a pártok a listavezetők, amelyek a
leghamarabb léptek programmal a nyilvánosság elé - a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt.
Mindhárom párt markánsan nyilatkozott meg az elmúlt egy-két
esztendő legfontosabb politikai kérdéseiben, gondoskodott arról,
hogy programja eljusson a potenciális választóihoz. Ezzel nem
feltétlenül mondunk kritikát a többi pártról, csak azt
hangsúlyozzuk, hogy milyen előnnyel jár az, ha egy pártprogram köré
szerveződik.
"
|
|
|
|
|
|
|
Munkástanácsok parlamentje (1. rész)
|
1990. február 24., szombat - Eddig csak ott alakultak
munkástanácsok - mintegy 60 helyen -, ahol a szükség rávitte erre a
helyieket. A Budapesten szombaton megtartott munkástanácsok
parlamentje arra figyelmezetetett: alakítsanak mindenhol ilyen
szervezeteket, mert különben - az előadók megfogalmazása szerint - a
dolgozók megkérdezése nélkül játszhatja át az állam ügyes
vállalatvezetőknek, hazai milliomosoknak, külföldi tőkéseknek a
dolgozók jogos tulajdonát. A vállalat teljes dolgozói körét
képviselő munkástanácsok ezért részt kérnek ebből a tulajdonból,
beleszólási jogot. A dolgozók oda kívánnak ülni a vállalat, az
ország asztalához. Nem tűrik el, hogy kihagyják őket az
osztoszkodásból.
Nem szabad tehát összekeverni a munkástanácsok törekvését a szakszervezeti érdekképviselettel - mondották az ülésen. Mint tulajdonosok kívánnak fellépni, így a többi tulajdonostárssal együtt a vállalatok minél nagyobb hasznú működtetése az érdekük. Mi történik viszont akkor, ha a haszonelvűség ellentétbe kerül a dolgozók pillanatnyi érdekeivel? A többi tulajdonostársat, a minél nagyobb profit érdekében igyekvő menedzsert, vagy a sokszor az ezek ellen fellépő szakszervezetet támogatja majd ilyen esetben a munkástanács? - vetődött fel a kérdés. A munkástanácsok célja mindig az, hogy a haszonelvűség olyan formában érvényesüljön, miszerint ez megfelel a teljes dolgozói kör érdekeinek - hangzott el. A tulajdonlás ugyanakkor alapvető kérdés, akinél a tulajdon, ott a döntés, a hatalom. A munkástanácsok közül sokan nem tudják, hogy ezek a választott képviseletek is megszerezhetik a vagyonkezelői jogot. Az ülésen erre is felhívták a figyelmet. A munkástanácsok beleszólást követelnek továbbá a vagyonkezelés országos ügyeibe is.
A jogos tulajdonért mindenhol helyben kell harcba indulni - fejtették ki az előadók -, célszerű viszont, hogy az egységes fellépés érdekében létrehozzák a Munkástanácsok Országos Szövetségét. A megbeszélésen egy tiltakozó nyilatkozatot is megfogalmaztak, a KGST-exportlehetőség megszüntetését bírálva. Több mint 100 ezer dolgozó, alkalmazott kerülhet így lehetetlen helyzetbe, ezért tárgyalásokat kívánnak kezdeni a kormánnyal, megfelelő megoldást keresve a kérdésben. A szolidaritás jeleként a munkástanácsok parlamentje elítélte azokat a vállalatokat, ahol különféle megtorlások érték a munkástanácsok tisztségviselőit. (folyt.köv.)
1990. február 24., szombat 13:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|